A szavazás elhalasztásával gyakorol nyomást az EP az EU-tagországokra az alapvető jogok ügynökségével kapcsolatban.
A két magyar képviselő a voksolás előtti pillanatokban maga kérte a halasztást (megtartották viszont a szavazást a módosító indítványokról). Kósáné Kovács Magda emlékeztetett arra is, hogy saját jelentésében eredetileg nemcsak a bel- és igazságügyi, hanem a kül- és biztonságpolitikai hatáskörök megadását is javasolta volna az ügynökségnek.
Az ügynökség hatáskörének kiterjesztését az Európai Bizottság és a finn EU-elnökség is támogatja, de a jelenlegi információk alapján nincs sok remény arra, hogy minden egyes tagállam elfogadja ezt a javaslatot (márpedig a döntéshez a tagállamok egyhangú döntése szükséges). Kósáné például úgy nyilatkozott, hogy a tagországok kormányait képviselő tanácsban jelenleg több olyan ország véleménye ismeretes, amelyek vagy az egész új ügynökség létrehozását ellenzik vagy jogkör kiterjesztést nem kívánják megszavazni. - Személyes véleményem az, hogy ez az álláspont önmagában árnyékot vet arra az országra, amelyik ragaszkodik hozzá, mert ez azt jelenti, hogy az illető országnak emberi jogi szempontból rejtegetnivalója van - tette hozzá.
A csütörtöki plenáris vitában Gál Kinga azt mondta, az elfogadásra ajánlott szöveg elfogadható kompromisszum. A képviselőnő azonban hozzátette, "világos, hogy ha egy hatékony és nem csupán kirakatintézményt szeretnénk létrehozni - ami fölösleges pénzkidobás lenne -, akkor egyértelmű, hogy az ügynökség mandátumának ki kell terjednie a harmadik pillér alá eső kérdések területén történő tájékozódásra, adatgyűjtésre és megnyilvánulásokra". Erre azért is szükség van - vélte - mert éppen a rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés körébe eső területeken - mint például a gyerekkereskedelem vagy a nőkereskedelem - vannak a legnagyobb gondok.
Kósáné Kovács Magda szerint az "ügynökség munkájának elsősorban a tagállamokra és intézményeikre kell irányulnia, hogy az ügynökségnek legyen lehetősége arra, hogy véleményezze az alapjogokat érintő európai jogalkotást, és hogy rátekinthessen a harmadik országokra is egy bizonyos korlátozott földrajzi körben". Úgy vélte, "az ügynökség fontossága rendülne meg akkor, hogyha lemondanánk a harmadik pillérre való kiterjesztésről, és ezért ezt a szándékunkat, akaratunkat fenntartjuk még akkor is, ha a kompromisszumos együttgondolkodástól soha nem zárkóztunk és nem zárkózunk el".
A vita végén Franco Frattini uniós biztos leszögezte: alaptalanok azok a képviselői aggodalmak, amelyek arról szóltak, hogy túl sokba kerülne az új ügynökség. A biztos emlékeztetett: 2007-ben például 17 millió euróba fog kerülni az alapjogi ügynökség fenntartása, és ott 50 munkatárs fog dolgozni, ami csak tízzel több, mint az elődszervezet mostani létszáma. Frattini azt mondta, foggal-körömmel fogja védeni az ügynökség létrehozását, az Európai Bizottság pedig nagyban támaszkodni fog annak munkájára.
MTI - fidesz.hu