Veres János pénzügyminiszter július végén jelentette be, hogy az autópálya-építés kiadásai is bekerülnek a költségvetésbe. Emögött nyilvánvalóan az állt, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat megfúrta volna azt az "ál-PPP-s" finanszírozási formát, amellyel a kormányzat (a magánszektor teljesítményeként feltüntetve) az államháztartáson kívülre kívánta szervezni a sztrádaépítés költségeit. Hogy az emiatt felvett, már többször meghosszabbított és október végén újra lejáró 90 milliárd forintos, áthidaló kereskedelmi banki hitel mögé ki áll, egyelőre nem ismert.

A PPP-s sztrádatrükköt felváltó új finanszírozási tervben - amelynek elkészültét a GKM szeptemberig ígérte, de hivatalosan még most sem lehet tudni róla semmit - a közvetlen költségvetési forráson kívül EU-s támogatásra, valamint pénzintézeti hitelre is számítanak; az Európai Beruházási Bankkal már folynak a tárgyalások. Néhány sztrádánál magántőke-bevonás is elképzelhető, információink szerint például az M6-os továbbépítését a korábbi tervektől eltérően nem költségvetésből fedeznék, hanem koncesszióban vagy valódi PPP-ben valósítanák meg. Ez utóbbi alkalmazásánál is figyelembe veszik azonban a konvergenciaprogramban elfogadottakat, valamint a költségvetés teherbíró képességét.

A Világgazdaság értesülései szerint az új finanszírozási terv alapján a beruházások fedezetét a költségvetés a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-n keresztül biztosítja. A társasághoz visszakerülnek az idén az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-hez került és az azóta meghiúsult kötvénykibocsátásból finanszírozandó programutak. Ezt - a lap információi szerint - vagy a hatályos törvény módosításával, vagy a programutak fogalmának megszüntetésével oldják meg az év végéig. Ezt követően ismét a sztrádahálózat üzemeltetése és a díjszedés marad az ÁAK feladata. Ezt szakmai körökben jó megoldásnak tartják, az ÁAK PPP-szerepe erősen profilidegen volt. A szaktárcánál egyébként a társaság privatizációja továbbra is napirenden van. A korábbi tervek szerint az ÁAK 20-40 százalékos részvénycsomagját kívánták tőzsdére vinni, számítások szerint ez mintegy 30 milliárd forintos tőkebevonást eredményezhet. A privatizációs törvény nyáron elfogadott módosítása szerint a társaság minimális állami tulajdoni hányada száz százalékról 25 százalék + 1 szavazatra csökkenthető. A privatizációhoz azonban vonzóvá kell tenni az ÁAK Zrt.-t, egyebek között az összes kölcsöntől meg kell tisztítani.

Más vélemények szerint az ÁAK privatizációjának csak akkor van értelme, ha az útkarbantartási piac liberalizációja megvalósul.
A társaságnak egyébként azért van jelentős hitele, mert - bár a PPP-konstrukcióhoz kötődő kötvénykibocsátást előbb halogatta, majd végleg elvetette a kormányzat - tavasszal 90 milliárd forintos áthidaló hitel felvételére kényszerült a sztrádaépítések további finanszírozása érdekében. Ezt az augusztusi kormányhatározatnak megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 45 milliárddal toldotta meg. A 90 milliárdos kereskedelmi banki hitelt szeptember végén ismét meghosszabbították, ezúttal egy hónapra. További sorsáról még nincs döntés, mint ahogy arról sem, hogy a sztrádaépítések számláinak ez évben esedékes kifizetésére szükséges további 20-25 milliárdot ki, illetve miből finanszírozza. Ez ügyben az államkincstár és az MFB is "képbe került".

Világgazdaság - fidesz.hu