Mindkettőjük közös érdeke, hogy az orvoslásra legyen megfelelő pénz, jó körülmények, átlátható, világos rendszer, amelyben a napi bozótharc és a napi adminisztráció nem veszi el az időt a legfontosabbtól: a gyógyítástól. A másik idevágó, gyakorta hallott mondat, hogy a magyar egészségügy általános hibája, hogy nem a beteget gyógyítja, hanem a betegséget. A mostani helyzet valamennyi szereplőjének nagyon nehéz lehet szem előtt tartani mindezeket, hiszen amúgy az egészségügy teljes egésze politikai csatatér.

A Kossut Rádió péntek esti Háttér című műsorának vendége volt Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára, és Mikola István, a Fidesz-kormány egészségügyi minisztere.

- Van ahol jól bevált, hogy árulnak nem csak patikában gyógyszereket, van ahol pedig nem engedélyezték. Tehát tulajdonképpen nem tudom, hogy mely érvek azok, amelyek erre, mely érvek azok, amelyek a másik irányba döntik el a vitát. Magyarul, hogy kinek van igaza.

- A kormány részéről azt gondoljuk, hogy nagyon fontos lenne az, hogy valaki, akinek fejfájása van vagy lázas a gyermeke, az hozzájusson gyógyszerhez, hiszen ha képesek vagyunk felnevelni a gyermekeinket, akkor képesek a magyar anyák is megvenni a lázcsillapítót a gyermeküknek, és fontos az, hogy ezért a lázcsillapítóért ne kelljen 15-20 kilométert utazniuk - mondta Horváth Ágnes.

- A magyarországi gyógyszer-kiskereskedelem, a magyarországi gyógyszerellátás mind minőségileg, mind akármilyen gazdasági racionalitási szempontból Európa-szerte elismert. A magyarországi etikus gyógyszerészet egy elismert kategória - mondta Mikola István. Miért kell ehhez hozzányúlni, amikor éppen elég baj van az egészségügyben, miért kell most a gyógyszerforgalmazás liberalizációjáról vitatkoznunk akkor, amikor ezernyi más terület van, ahol be kellene valóban a folyamatokba avatkozni? Mitől lett ennyire sürgős ez a kérdés. Hát hozzájutnak Magyarországon a betegek a gyógyszerhez, a védőnő kiviszi a kisgyereknek a lázcsillapítót.

- Azt javaslom, hogy sétáljunk végig Budapesten valamelyik éjjel, de akár vidéki városban is, és álljunk be egy sorba a gyógyszertár elé, várjunk a kisablak előtt, pláne egy kedves téli estén - mondta Horváth Ágnes.

- Ne haragudjon, dramatizálja ezt a kérdést. Minden kisgyerekes anyánál ott van a lázcsillapító, kiviszi a védőnő, ellátja lázcsillapítókkal. Nem erről van itt szó. Arról van szó, hogy nagyon sokan vágynak arra, hogy magán gyógyszertárat létesítsenek. Hatalmas szupermarketek, Tesco, bevásárlóközpontok küzdenek azért, hogy gyógyszertáruk lehessen, hiszen ez egy nagyon nagy üzlet, a gyógyszerpiac általában a világ legnagyobb üzlete. Itt anyagi megfontolásokból akarnak emberek gyógyszertárakat csinálni. Nem a betegekről van itt szó, Magyarországon hozzájutnak a betegek a gyógyszerhez - hangsúlyozta Mikola István.

- Teljesen egyetértünk abban, hogy nagyon nagy üzlet a gyógyszerforgalmazás, a patikaalapítás. Pontosan ezért gondoljuk azt, hogy egy olyan piacon, amely monopolisztikus, amely korlátozott, ahova nem lehet belépni és ahol nincs elég verseny, az nem jó a betegnek - vélte Horváth Ágnes.

- Miért monopolisztikus a magyar gyógyszer-kiskereskedelem? Miért nem lehet belépni?

- Mind a ketten tudjuk, hogy nagyon határozott, nagyon kemény piacra lépési korlátok vannak mind a lakosságszám, mind a métertávolság...

- De éppen ezért, mert szabályozott, hát itt gyógyszerről van szó, nem almáról meg körtéről meg kenyérről. Persze, hogy korlátozott, a világon mindenhol korlátozott a gyógyszer-kiskereskedelem.

- Sajnos nem mindenhol korlátozott, Európa több országában szintén nem korlátozott, teljesen szabad a gyógyszertár-alapítás.

- Miért kell nekünk a nem jó gyakorlatot követni?

- Miért lenne az rossz gyakorlat, hogy a kistelepüléseken legyen patika? Miért lenne az rossz gyakorlat, hogy nyíljanak új patikák, amelyek tovább vannak nyitva? - vetette fel Horváth Ágnes.

- Én valamennyire ismerem az európai, és nemcsak európai gyakorlatot. Ahol ez megtörtént, sehol nem a kistelepüléseken létesültek az új magángyógyszertárak. Mindenhol a nagyvárosok kellős közepén, a plázákban és a szupermarketekben, és ha megnyitják ezt a kaput, Magyarországon is így lesz. A világ végére, Szabolcs-Szatmárra nem fog lemenni a vállalkozó és nem fog csinálni patikát, hanem Budapest kellős közepén, a Tesco áruházban fog nyitni gyógyszertárat. Mindenhol a világon ez történt. Ne mondják azt, hogy ez az esélyegyenlőséget szolgálja, ez kizárólag üzleti szempontokból, tőketulajdonosoknak az érdekeit szolgálja - mondta Mikola István.

- A lakosság érdekeit szolgáljuk. Érdemes lenne áttanulmányozni a törvénytervezetet, kiderül belőle, hogy az a kormány célja, hogy az olyan területeken létesüljenek gyógyszertárak, ahol nincs, vagy olyan gyógyszertárak létesüljenek, amelyek kötelezően többlet szolgáltatást vállalnak, olyan többlet szolgáltatást, amely nekünk, lakosoknak, betegeknek jó, hogy ne kelljen éjjel sorba állnunk egy ablak előtt, ne kelljen éjjel 15 kilométert utazni egy patikáért, és legfőképpen ne kelljen ott állni egy patika előtt 4 óra 5 perckor, hogy az bezárt - mondta Horváth Ágnes.

- Nem a kistelepüléseken fog gyógyszertár létesülni. A gyógyszerforgalmazás liberalizációjának nincs értelme. A lakosságnak ez nem szükséges, ez a tőketulajdonosok számára egy kívánatos dolog és lehetőség, amit megnyitnak, ha egyáltalán megnyitják, mert itt olyan tiltakozás lesz ez ellen, amit még túl kell élni a következő hetekben, hónapokban - tette hozzá Mikola István.

- A patikusok is a téren vannak.

- Nemcsak a patikusok, a betegek egy része is tiltakozni fog, egészen biztos. Persze belátom, hogy akik már szervezik a futárszolgálatokat meg a gyógyszerkézbesítő szolgálatokat, azok most nagy lendületben vannak. De ahol ilyen helyzet van, mindenhol megjelennek a hamis gyógyszerek, megjelennek a feketekereskedelem legkülönbözőbb formái. Nem tudom, hogy miért kell Magyarországon ezt most megnyitni, éppen elég probléma van az egészségügyben, miért ezzel kell foglalkozni? - kérdezte Mikola István.

- Jó is, hogy utalt rá, mert legalább van alkalmam megcáfolni. A gyógyszerforgalmazás, az, hogy kin keresztül és hogyan lehet behozni gyógyszert Magyarországra, nem változik. A jövőben sem lehet kamionban csempészni gyógyszert Magyarországra, ugyanolyan szabályozott úton jön a gyógyszer, mint eddig jött - tette hozzá Horváth Ágnes.

- Nem ezt mutatja a nemzetközi gyakorlat, sehol nem ezt mutatja.

- Ugyanez marad a gyógyszer-nagykereskedelem, semmit nem változik. Tényleg érdemes lenne végigolvasni a törvényt.

- Megszereztük a törvényt, végigolvastuk, és éppen ezért vagyunk megrémülve tőle.

- És az, hogy a kis patikákat támogatni akarjuk, az nagyon világosan látszik. Nem véletlen például a patikáknál a patika-szolidaritási díj bevezetése.

- Ez a másik, aminek nem nagyon örülnek a patikák.

- Nem csodálom, de ne feledje, hogy a 200 legnagyobb forgalmú, legnagyobb árrésű patikáknak az átlagos árrés-tömege 200 millió forint/év - mondta Horváth Ágnes.

- Erre nem tudok mit mondani, mert ahol kereskedelem van, és ez is a kereskedelem egy formája, ott vannak nagyok és vannak kicsik, persze, hogy a kicsiket segíteni kell, de ez általában nem megszokott, hogy a nagyoktól elveszünk, és a kicsiket segítjük. Ezt központilag másként is lehetne szabályozni, de ez egy másik szakmai kérdés. Én továbbra is kitartok amellett, hogy ha megnyitják a patikalapításnak a jogát, nem a kis Szabolcs-Szatmár megyei településeken fognak a magánbefektetők patikákat létesíteni, hanem a belváros kellős közepén. Mert mindenhol, ahol ez történt, ott ez a következménye van - mondta Mikola István.

radio.hu - fidesz.hu