- Múlt hét pénteken távozni kényszerült posztjáról az elmúlt évek pénzügypolitikájának egyik legmeghatározóbb személye. Milyen változás várható Katona Tamás pénzügyi államtitkár menesztése után?

- Semmilyen gazdaságpolitikai fordulatra nem számítunk. Katona Tamásnak ugyan mennie kellett, de áldásos tevékenységének eredménye itt maradt. Az alapvető gondunk ugyanakkor nem vele, hanem Gyurcsány Ferenccel, Veres Jánossal és Kóka Jánossal van, hiszen ők alakították az elmúlt években és alakítják most is a gazdaságpolitika fő irányvonalát.

- A költségvetési folyamatokat jól ismerő elemzők mégiscsak azt mondják, hogy az államtitkár is szerepet játszott az elmúlt évekre jellemző kreatív könyvelésben...

- Ez így igaz. A Pénzügyminisztériumnál eddig két ember tette a legnagyobb erőfeszítéseket a valós folyamatok leplezése érdekében: Draskovics Tibor és Katona Tamás. A kormányszóvivői tájékoztatás szerint a menesztett államtitkárra azonban más fontos beosztásban számítanak a jövőben, ne legyünk tehát túl optimisták.

- Pénteken történt még más is. Veres János a köztévében azt mondta, a választások előtt a lakosság igenis tisztában volt a gazdaság valós helyzetével, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Sólyom László éppen az államháztartásra hivatkozva jelölte meg a legkorábbi időpontot a választásokra..

- Veres Jánosnak sajnos a balatonőszödi beszéd kiszivárgása sem jelentett vízválasztót. Ahogy eddig, most is szemrebbenés nélkül mond egymással ellentétes állításokat akár egy héten belül. Gondoljunk csak az euróbevezetésről szóló pénzügyminiszteri nyilatkozatokra vagy arra, hogy Veres a Fideszt rémhírterjesztéssel vádolta meg, amikor a közelgő megszorításokra hívtuk fel a lakosság figyelmét. A pénzügyminiszter a mai napig büszke arra, hogy apparátusa a választásokig nem készíthetett számításokat az államháztartásról. Jelenleg a magyar gazdaság borotvaélen táncol. A piac egyelőre kivár, ám ha elfogy a türelem, akkor csak rossz
forgatókönyvek jöhetnek számításba: elszabadul a forint árfolyama, újabb leminősítést kapunk, és kivonulnak a befektetők. Ezt nem mi mondjuk, hanem a hazai és külföldi elemzők, szakújságok, így például a Financial Times.

- Térjünk rá az MSZP által egyszerűen Orbán-csomagnak nevezett ellenzéki stabilizációs tervekre. Önök milyen kiutat javasolnak az államháztartás jelenlegi tragikus helyzetéből?

- Nem létezik semmilyen Orbán-csomag. A Fidesz gazdasági programja négy alappillérre épül: a hitelesség visszaszerzésére, az államháztartás konszolidációjára, a versenyképesség javítására és a társadalmi konszenzusra az euróbevezetés ügyében. Ezekhez elsősorban az állami kiadások lefaragása szükséges. Az emberek jelenleg azt érzik, hogy terheik folyamatosan növekednek, miközben az általuk befizetett pénz elfolyik. A reformalapot éppen azért javasoltuk, hogy több forrás összegyűjtésével biztosítani lehessen a szükséges reformok alapjait. A reformokat márpedig el kell indítani az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás területein. Az átalakítások ugyanakkor az első években főként kiadásokkal járnak, és csak később hozzák meg eredményeiket. Ha például a Ferihegyi repülőteret úgy adtuk volna el, hogy a pénz ebbe a reformalapba folyt volna be, akkor ez az összeg most rendelkezésre állna. Helyette azonban a több mint 400 milliárd forint a büdzsé lyukainak betömködését szolgálta.

- De a költségvetés bevételeit mindenképpen növelni kell valahogy. Nem gondolja, hogy eIkerülhetetlen az adóemelés?

- Mi nem az adóemelésben látjuk a megoldást. Az MSZP azzal is megvádolt minket, hogy a nyugdíjakat akarjuk csökkenteni, ez sem igaz. A nyugdíjrendszer állami oldalát kívánjuk megerősíteni egy olyan rendszerrel, amely az öngondoskodást erősítené, és amelyben mindenki tudná, mekkora összeget fizettek be utána járulékként. A magyar nyugdíjrendszer 5-10 éven belül finanszírozhatatlanná válik, ha nem történnek változások.

- A feketegazdaság kifehérítésétő1 évente mintegy 500 milliárd forintos pluszbevételt várnak. Milyen intézkedésekkel kívánják ezt a célt elérni?

- A kormány a folyamatosan szigorodó adó- és vámellenőrzésekkel próbálja kifehéríteni a gazdaságot. Mi ezt másképp látjuk, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai
bebizonyították: az adócsökkentések összességében több bevételt eredményeznek a költségvetésnek. Létezik ugyanis egy olyan szintje az adóterheknek, amelynél már nem érdemes kockáztatni, a megspórolható adó ugyanis nincs arányban az adóbírság rizikójával. Szerintünk tehát az adócsökkentés vezet a feketegazdaság felszámolásához.

- A radikális társadalombiztosítási járulékcsökkentés azonban ma már önök szerint sem aktuális...

- Valóban. Az egészségügyi hozzájárulások mértéke csökkenhetne, de csak akkor, ha ezt megelőzi az egészségügy átalakítása. Fontos látni, hogy adócsökkentésre csakis a reformok elindítása mellett kerülhet sor, hiszen a nagy ellátórendszerek átalakítása teszi lehetővé az állami kiadások csökkenését.

- A hitelességet milyen lépésekkel kívánják javítani?

- Először is a gazdaság valós állapotáról adnánk tájékoztatást. A valós helyzetet eddig csak a Fidesz próbálta feltárni, amikor elkészítette idén a gazdaság helyzetét bemutató Fehér könyvet.

- Ez azt jelenti, hogy a lakosság még most sem ismeri a valós gazdasági mutatókat?

- Sajnos nem. A kormány mindeddig nem állított fel diagnózist a gazdaságról, csupán az általa sikeresnek vélt terápiát mutatta be. Ha egy pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón derül ki, hogy az államháztartási hiány megint 200 milliárd forinttal magasabb, akkor joggal feltételezhető, hogy a tájékoztatás még mindig nem őszinte. A titkolózást egyébként nem is értem, hiszen a hiteltelenség árát meg kell fizetni.

- Mennyiben támaszkodik a Fidesz gazdaságpolitikai programja a CEMI gazdaságkutató intézet által tett javaslatokra?

- A CEMI programjában vannak olyan elemek, amelyekkel egyetértünk, s vannak olyanok, amelyekkel nem. Amit például az öngondoskodás rendszerének bevezetéséről írtak a kutatók, jónak tartjuk, nem osztjuk ugyanakkor a véleményüket a nyugdíjkorhatár megemelésével kapcsolatban. A CEMI teljesen független a Fidesztől.

Szabó Eszter, Magyar Nemzet

fidesz.hu