Varga úgy fogalmazott: a megoldáshoz vezető út nulladik lépése a felelősségrevonás: ez jelenti a politikai konzekvenciák levonását (Gyurcsánynak le kell mondania), illetve a felelősök megnevezését.

Ezt követheti az első lépés: a hitelesség megteremtése, ami a költségvetési helyzet tisztázását jelenti - Varga úgy véli, ma is vannak még elbújtatott kiadások: a PPP-programok, a Máv, a BKV vagy a Volán-vállalatok adóssága ilyen. Ezekről a tételekről a szakma ugyanúgy tudja, hogy ott vannak az állami kiadások között, és előbb-utóbb meg kell jelenniük a hiányszámokban, ám a kormány még mindig nem számolt el velük (a kabinet álláspontja szerint a meglévő PPP-k esetében nincs elszámolási kockázat, vagy csak minimális összegű, míg a Máv, a BKV és Volánok adósságrendezése része lesz a jövő évi büdzsének).

A Fidesz alelnöke azt mondja: az általuk javasolt reformalapot a már meglévő bevételekből is fel lehetne tölteni. A kamatadó vagy akár a szolidaritási adó is megfelelne e célra - mint vállalkozói befizetés -, de lehet szó felajánlásokról vagy le nem kötött uniós források idecsoportosításáról is. A volt pénzügyminiszter azt elismerte: a reformalap - a büdzsé szempontjából - nem több, mint egy elkülönített fejezet, ám szerinte társadalmi hatása jóval nagyobb. Azt mutatja meg a lakosságnak és a vállalkozóknak, miért kéri tőlük a kormány az áldozatvállalást. Ám - hivatkozott a közgazdasági szakirodalomra Varga - ennek a hatása nagyobb a változások elfogadására, mint azt első pillantásra gondolni lehetne.

A második lépés volna a stabilizáció - ez alatt az államháztartás egyensúlyának megteremtését és a reformokat értik. Az egyensúly rövid távú megteremtéséhez - ismerte el Varga - nem vezethet az adócsökkentéseken át az út, bár ezekre hosszabb távon szükség van. Az államháztartás egyensúlyát azonban a költségvetési kiadások lefaragásával teremtenék meg - a jövő évi megtakarítást az államigazgatás átalakítása hozhatná el. Arra a felvetésre, hogy ezt tervezi a kormány is, Varga azt mondja: ezek csupán megszorító jellegű lépések, és nem reformok lesznek. A politikus szerint a szakértői kormány alakulása esetén megkezdődhetnének a tárgyalások arról a szocialistákkal, milyen változásokra van szükség az államigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben. Ez utóbbiban például nem támogatnák a korhatár emelését, ám az öngondoskodást erősítő rendszert vezetnének be - ez a névleges egyéni számlák létrehozását jelenti, amelyben mindenki látja, mennyi járulékot fizettek be utána, és ez mekkora nyugdíjra jogosítaná. Így Varga szerint egyértelművé válna az emberek számára is: aki ma minimálbéren dolgozik, az minimálnyugdíjra számíthat - ez pedig erősítené a befizetési hajlandóságot, és fehérítené a gazdaságot.

A politikus szerint adócsökkentésről egy-három év után lehet majd szó, amikor a reformok hatására biztossá válik a költségvetés finanszírozása. (Hasonló szerepel egyébként a kormány terveiben is - A szerk.). Ekkor azonban már szükség is lesz arra, hogy a fejlesztéseket és a versenyképesség fokozását tartsák szem előtt, ezzel párhuzamosan gazdaságfejlesztési programot indítsanak.

Varga fenntartja: az alacsonyabb adók nagyobb bevételt is hozhatnak majd, hiszen nő a versenyképesség és a fizetési hajlandóság is - így a terhek mérséklése akár segíthet a költségvetésnek. A Fidesz ezenkívül szorgalmazza, hogy az euró bevezetésének ügyében legyen társadalmi konszenzus - (ezt korábban a szocialisták népszavazási kezdeményezésként vetették fel).

Népszabadság - fidesz.hu