Erről Viszkei György, a zöld rendszer működtetését részben finanszírozó Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója beszélt az MTI-nek Párizsban, a csomagolási hulladékok kezelését koordináló európai társaságok találkozóján.

A gazdasági teljesítményhez viszonyítva Magyarország jól áll a különválogatott szemét kezelését tekintve - vélekedett a szakember. A lakosság 45 százalékának közelében található szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas "hulladéksziget", és az érintettek 35 százaléka rendszeresen használja is a színes kukákat.

Ezzel szemben Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, vagy Bulgáriában még igencsak gyermekcipőben jár a környezetbarát hulladékkezelés, sőt Görögországban is csak nemrég kezdték el kiépíteni a rendszert - mutatott rá az ügyvezető igazgató. Hozzátette, hogy Szlovénia az ország mérete miatt legfeljebb Budapesttel hasonlítható össze, Csehországban pedig hiába kiterjedtebb a szigetek hálózata, az emberek fegyelmezetlenebbül használják.

A magyarországi rendszer egyik erőssége, hogy a lakosság odafigyel, és jó helyre dobja különválogatott hulladékát - mutatott rá Viszkei György.


Adatai szerint csupán az elszállított mennyiség 5 százaléka az "idegen anyag", holott még a legfejlettebbnek tekintett német és belga rendszerben is 20-30 százalék. Igaz, a rendszer kiteljesedésével, azaz a résztvevők gyarapodásával valószínűleg Magyarországon is romlik az egyelőre jó arány, amely az újrahasznosítás hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú szempont.

Márpedig a hatékonyság alakulása pénzügyileg nem közömbös. Az egyre bővülő szelektív gyűjtés, illetve újrahasznosítás a rendszer 2003. évi bevezetése óta egyre drágább lett, és a költségek az elkövetkező pár évben még biztosan dinamikusan nőnek - mondta az ügyvezető igazgató. Közölte, hogy amíg a kezdő évben alig 100 millió forintot igényelt a rendszer működtetése, addig az idén már várhatóan 1,5 milliárd forintba kerülnek a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás költségei.

Viszkei György várakozása alapján a költségszint a jelenlegi mérték mintegy négyszeresén, három év múlva stabilizálódik. Ekkorra remények szerint már a lakosság mintegy 80 százalékára terjed ki a rendszer, amelybe az emberek 60-70 százaléka kapcsolódik.

A magyar szelektív hulladékgyűjtés még ekkor is fajlagosan olcsóbb lesz, mint a német, a francia vagy a spanyol. Ennek oka, hogy ezekben az országokban a már több mint tíz éves szelektív hulladékgyűjtés a kezdetekben alkalmazott menedzselési gyakorlat szerint zajlik ma is, nemigen tudnak rajta változtatni.

Pedig mára kiderült, hogy nem érdemes minden csomagolási hulladékot begyűjteni, sokszor az újrahasznosítás nagyobb környezeti terhet jelent, mint más kezelési módozatok - hangoztatta az ügyvezető igazgató. Példaként a szennyezett műanyag fóliát említette, aminek újrahasznosítása csak energiapazarlóan és drágán oldható meg. Ezt a hulladékfajtát inkább égetőben kell megsemmisíteni, amelyből így energiát kinyerni belőle.

Viszkei György a különböző országok gyakorlatát összevetve azt is a magyar rendszer előnyeként említette, hogy a hulladékkezelésre az integrált szemlélet jellemző. Magyarországon az újrahasznosítás megszervezésénél a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó másodlagos nyersanyag mellett az ipari-kereskedelmi egységekből koncentráltan gyűjthető hulladékkal is számolnak.

Az ipari-kereskedelmi egységekből hétszer olcsóbb beszerezni ugyanazt a hulladékmennyiséget, amelyet egyébként színes kukákból kellene összeszedni a hulladékszigetekről - közölte az ügyvezető igazgató. Utalt a francia gyakorlatra, ahol külön társaságok felelnek a különböző forrásokból származó hulladékokért, és ezért nehézkes a rendszerek összehangolása.


MTI - fidesz.hu