fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Kárpát-medencei tanácskozáson emlékeztek meg Szabadkán '56-ról
2006. október 20., 13:23
A magyar forradalom és szabadságharc emlékének szentelt Kárpát-medencei tanácskozáson emlékeztek meg pénteken Szabadkán 1956 eseményeiről.

A Nyitott Távlatok délvidéki 56-os műhely, Szabadka város, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács és a szabadkai magyar főkonzulátus által szervezett konferenciára a térség országaiban élő magyarság képviselői kaptak meghívást. Mint Kudlik Gábor, a Nyitott Távlatok képviselője a konferenciát megnyitva elmondta, sajnos a feszült magyarországi belpolitikai helyzet a tanácskozásra is rányomta bélyegét. Több budapesti meghívott - az 1956-nak emléket állítani akaró szervezők számára elfogadhatatlan indokokkal - ugyanis lemondta a részvételét.

Magyarországról így egyedül Dr. Sipos József, a Nagy Imre Társaság elnöke szólalt fel, aki Ki volt az áruló? című előadásában Nagy Imre és Kádár János forradalom alatti szerepvállalását állította szembe. Hangsúlyozta, hogy Nagy Imre olyan kommunistaként halt meg, aki hű maradt a szocializmus eszméjéhez, csupán a szocialista eszmét eláruló Rákosi-rendszerrel szállt szembe, és következetesen tisztának, nemzetinek vallotta a forradalmat.

Dr. Deák Ernő, az ausztriai magyar szervezetek szövetségének elnöke azt idézte fel, hogy a magyar forradalmat és szabadságharcot mélységes szimpátia, együttérzés övezte Ausztriában.

Dr. Bodó Barna temesvári szociológus, mielőtt 1956 kapcsán a magyarság, s ezen belül is a szórványban élők megmaradásának esélyeit elemezte volna, felidézte, hogy Romániában három évvel a forradalom leverése után is voltak áldozatai az elnyomásnak. A magyarországi események szülte, főleg az erdélyi diákság körében tapasztalható forradalmi hangulat elfojtása érdekében 1959-ben a kolozsvári Bolyai Egyetemet erőszakkal felszámolták, s az intézmény három professzora, Csendes Zoltán rektorhelyettes, Szabély László költő, filológus és Molnár Miklós közgazdász a rá nehezedő nyomás miatt öngyilkos lett.

Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz szó alapító főszerkesztője azoknak a kárpátaljai magyaroknak az emlékét idézte fel, akiket a forradalom és szabadságharc támogatása miatt üldöztek, zártak börtönbe. Végezetül Szlovéniából, Horvátországból és Szerbiából érkezettek emlékeztek meg az akkori Jugoszláviát is elérő menekültáradatról.

MTI - fidesz.hu