A találkozót maga Csapó kérte. Az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki hivatalának épülete előtt népes román és magyar újságírócsoport előtt a megbeszélés után elmondta: a megbeszélést az SZNT határozatának megfelelően kérte Markó Bélától. Tájékoztatta őt azokról az indokokról, amelyek az SZNT-t arra késztették, hogy a közvetlen demokrácia eszközével próbálja érvényesíteni a székely nép önrendelkezési jogát. Arra kérte az RMDSZ elnökét, hogy méltányolja e határozatokat.
Csapó szerint Markó felsorolta azokat a kérdéseket, amelyekben egyetértenek, és azokat is, amelyekben egyelőre különböznek. Kérdésekre válaszolva Csapó a székelyföldi autonómiáról szóló "belső népszavazásról" beszélt elsősorban. Tisztázni kívánta: ezt a népszavazást nem az SZNT szervezi, csupán kezdeményezi azt, és ehhez a kezdeményezéséhez keres partnereket. Arról próbál egyeztetni, hogy milyen legyen ennek formája, eszköze, és mikor történjék. A Székely Nemzetgyűlést az ősz folyamán mindenképpen össze kell hívni ebben a kérdésben - mondta.
Markó Béla az újságíróknak úgy fogalmazott: ez a megbeszélés abba a párbeszédsorozatba illeszkedik, amelyet az RMDSZ korábban meghirdetett, és amelyet az ősszel intenzíven szeretne folytatni. Hamarosan sor kerül egy találkozóra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőivel, magával Tőkés Lászlóval is, de általában az egyházak, ifjúsági és civil szervezetekkel szeretnének minél elmélyültebb konzultációkat folytatni - mondta Markó. Ami az SZNT-t illeti, Markó szerint a pénteki megbeszélésekből kiderült: egyetértenek az alapvető nagy célokban, például abban, hogy a Székelyföldnek szüksége van a területi autonómiára. Lehet, hogy ennek egyik-másik elemével kapcsolatban van nézetkülönbség - fűzte hozzá. Az RMDSZ nem tudja támogatni a népszavazási kezdeményezést - mondta -, ugyanis Romániában ezt a jelenlegi törvény nem teszi lehetővé. A szövetség ezért azon fog munkálkodni, hogy olyan jogszabály szülessék, amely megengedi majd egy ilyen referendum megszervezését.
Markó felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak az autonómiáról kell beszélni a különféle szervezetekkel folytatandó konzultációkon, de sok más fontos kérdésről is. Például arról, hogy e pillanatban az erdélyi magyarság milyen állapotban van, hogyan válaszol ez a közösség az európai uniós kihívásokra, hogyan lesz versenyképes, miként építi Magyarországhoz fűződő viszonyát. Beszélni kell az erdélyi magyarság politikai jövőjéről is, arról, hogyan lehet fenntartani a jövőben ennek a közösségnek az egységét- mondta.
MTI - fidesz.hu