Nemzetközi versenyben

Az Egyesült Államok 2009. január 1-től tervezi megszüntetni az analóg földfelszíni műsor sugárzást, Dél-Korea 2010 végére, Japán pedig 2011-re számolja fel a z analóg földfelszíni műsor sugárzást. Döntő jelentőségű, hogy az Európai Unió ne maradjon le fő vetélytársaitól.

A technológia gyors fejlődése a távközlés, a médiatartalmak, és az elektronikus eszközök területén megfigyelhető konvergencia folyamat olyan dinamikus környezetet eredményez, amelyben a frekvencia egyre fontosabb erőforrássá válik.

Megnőtt a kockázata annak, hogy ha semmi sem változik Európa kénytelen szembenézni azzal, hogy hiába volt élenjáró a mobilkommunikációs technológiák kifejlesztésében, a jövőben könnyen mindössze felhasználójává válik a másutt kifejlesztett technológiáknak. Európának tehát meg kell találni azt az utat, ami elősegíti a nyitott és verseny alapú digitális gazdaság fejlődését.

A digitális korszak

A digitális átállás jóval több egyszerű infrastruktúraváltásnál, értéktöbbletet kell, hogy hordozzon, s mint ilyen nem választható el a tágabb értelemben vett információs társadalom stratégiájától és a média politikától.

Természetes, hogy csak a teljes audiovizuális piac és valamennyi műsorterjesztő hálózatra kiterjedően értelmezhető a digitális átállás, mind az európai, mind a hazai szinten.

Tartalom, kontra infrastruktúra-szabályozás

Európai szinten a többszöri konzultációk és széleskörű viták eredményeképpen kikristályosodott, hogy szét kell választani a tartalmi és a tartalmat hordozó infrastruktúra szabályozását. Ezt rögzítette az Európai Parlament határozatának 11. pontja, amely felhívta az Európai Bizottságot., hogy a digitális műsorszórásra való átállás szabályozása során biztosítsa, hogy a szabályozó hatóságok különbséget tegyenek
• az elektronikus jelek átvitelére, és az infrastruktúrára vonatkozó szabályozás és
• a tartalomra vonatkozó szabályozás (pl. audiovizuális tartalom) között.

Nem is kétséges a tartalom elsődlegessége, vagy ahogy találóan megfogalmazták legutóbb a Ljubljanai konferencián: "content - the King", amely figyelembe veszi a konvergens szolgáltatások sajátosságait, vagyis egyre nehezebb szétválasztani az egyes szolgáltatásokat.
Az Unió ezt felismerte, és ennek eredménye a "Televízió határok nélkül" tartalomszabályozás, illetve a párhuzamosan készülő elektronikus hírközlésre vonatkozó keretszabályozás .

A digitális átállás magával hozza a
flexibilis frekvencia felhasználást,
a technológiai és szolgáltatás semlegességet, főszabályként, amit csak támogatni tudunk. Természetesen ez feltételezi csak igazán a hatékony tartalomszabályozást.

A MEH Digitális Stratégia alkalmas lehet arra, hogy elindítson egy hazai vitát, és egyben közös gondolkozást, amelynek eredménye lehet több olyan új jogszabály, amely egyes területeket szabályoz, de illeszkedik a stratégiába. Ebben az összefüggésben értelmetlen vitát nyitni a fölött, hogy az IHM korábbi tervezetében hány kétharmados szabályozást jelentő passzus volt. Arról van szó, hogy sikeres digitális törvényt nem lehet hozni egy az azt megelőző tartalomszabályozás nélkül. Ezt végre a magyar politikában is meg kell érteni.

Az átállás dátuma

A magyar átállást időben jelentősen terheli az a tavalyi döntés, amelynek alapján a magyar kereskedelmi adók analóg sugárzásának lekapcsolására csak 2012 júliusában nyílik lehetőség, vagyis addig használhatják a frekvenciát., s ez túlmutat azon az időponton, amelyet Európa célul tűzött ki.
A digitális stratégia készítői szerint továbbá az átállás Magyarországon vontatottabb lesz az európai átlagnál, és ezt a kábeltelevíziós átállás viszonylagos lassúságával indokolja.
Vagyis a switch off egyedül a közszolgálati multiplexen valósulna meg, de azzal is csak szigetszerűen. Ezt- több szempontból is - hibás megközelítésnek tartjuk.
• A digitális átállás a frekvenciák újra allokálását jelenti, új lehetőségeket a gazdasági növekedésre. Megengedhetetlen ebben a versenyben a korszerűtlen frekvencia használat.
• Nem is kétséges, hogy azok az országok, vagy régiók, mint pl. akár Berlin és környéke, amelyek időben átállnak az átállásból adódó frekvenciatöbblet felhasználásában tagállami és európai szinten is nehezen behozható előnyre tesznek szert,
o mind a földi műsorszórási szolgáltatások javítása,
o mind a konvergáló műsorszórási szolgáltatásokban, úgymint pl. a hagyományos műsorszórás és a mobilkommunikáció ötvözése területén.
o Valamint nem elhanyagolható a lehetőség a műsorszórástól eltérő alkalmazásokban, esetenként olyan innovációkban, amelyek még nincsenek a piacon.

• A már alakuló közös európai színtű harmonizációban való részvételünk is nehezebbé válik,ha nem vagyunk képesek a közös határidő tartására. Halkan jegyzem meg,ha ez még számít, hogy szava hihetőségünk sem javul ezáltal.

• A digitális átállástól várt ún. "digitális többlet", elhúzott átállás esetén ellenkező előjellel, egy esetleges "frekvencia ínséget "idézhet elő, különösen akkor, ha egyes páneurópai szolgáltatásokból nem akarunk kimaradni.

Javasoljuk tehát a kormánynak, hogy ezt a problémát tekintse át, és keresse a megoldást.

Az európai frekvenciagazdálkodási javaslat

• Az európai javaslat a frekvenciagazdálkodásra a különböző típusú frekvenciaengedélyezési modellek -
vagy is a hagyományos modell,
az engedély nélküli rendszer és
az új piaci alapú modellek- egymás mellett élését tűzi ki célul.
A Bizottság 2010-re, működő európai uniós piac bevezetését tervezi a frekvenciaspektrum jelentős részén. Hiányolom az ide vonatkozó magyar álláspont megvitatásához szükséges mélyebb elemzést a stratégiából.

• A digitális többlet, vagyis a felszabaduló frekvenciatartomány egy részét
o az egységes európai információs tér kialakítása,
o az innovációk elősegítése érdekében az unió páneurópai célokra használná. Ennek fontosságát én, mint a Galileo program raportőre messzemenően megértem és támogatom.
Különösen a vezeték nélküli technológiák esetében a piacméret meghatározó.

Nem is kétséges, hogy amennyiben a tagállamok frekvenciát bocsátanak rendelkezésre pán-európai felhasználásra, abból nem maradhatunk ki. Hiányolom azonban a digitális stratégiából a felsorolt szempontnak a mélyebb értékelését, és az erre vonatkozó magyar érdek kimunkálását.

A közérdek szerepe

A digitális átállás tehát lehetővé tehet egy európai szintű politikai megegyezést arról,
• hogy európai szinten a frekvencia egy része forgalomképes és
• rugalmasan felhasználható legyen.
Ebben az összefüggésben a frekvencia gazdálkodás kulcs fontosságú elvének tartja a készülő Európai Parlamenti riport a közösségi és közérdek érvényesítését. Ennek minél magasabb szintű kiszolgálása érdekében szükséges a változó- új technológia alkalmazása ezeken, a területeken.
Valójában nehezen érhető el a közérdek érvényesítése szklerotikus körülmények között.
Véleményem szerint a magyar digitális stratégia meghatározó feladatul kell kijelölje ennek a kérdésnek a megoldását.

Digital divide

A digitális szolgáltatások elfogadottsága kérdéses mindaddig, amíg az ezeken keresztül elérhető hozzáadott érték szolgáltatások nem terjednek el.

A digitális megosztottság Európai szinten is valós veszély. Ezért különösen az Európai Parlamentben nincs olyan riport, vagy határozat, amely ezt a problémát ne érintené.

Digital dividend must not become a digital divide. Szükséges tehát rögzíteni a garantált szolgáltatási minimum szintet, annak érdekében, hogy az info kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés ne jelentsen digitális megosztottságot, sem földrajzi, sem szociális alapon. Az unióval határos harmadik országok digitális átállásának valós időpontja, amennyiben később lenne , mint 2015,és ennek igen nagy a valószínűsége, problémát jelenthet a határoló magyar térségekben, az analóg interferencia miatt és fokozhatja a digitális megosztottságot. Ezzel a körülménnyel is részletesen kell foglalkozzon a digitális stratégia.

Az európai és a hazai törekvések összhangja. Alakítjuk az európai szabályozást és politikát a Tanácsban és a Parlamentben, ehhez azonban nemzeti megállapodás szükségeltetik idehaza.

fidesz.hu