Egész újságoldalt szentelt a magyarországi évfordulónak az Adevarul és az Evenimentul Zilei, felidézve az akkori eseményeket, korabeli fotókkal. "Budapesti ősz" címmel a Romania Libera is egész oldalt betöltő cikket közölt levéltári dokumentumok alapján, mégpedig Varga Andreának, a Romániában élő és kutató magyarországi történésznek a tollából. Rövidebb cikket szentelt az évfordulónak a Cotidianul és az Evenimentul Zilei.

Az erdélyi Krónikában Bakk Miklós politológus úgy véli: a forradalom ötvenedik évfordulója e napokban egy nagy, határlebontó felismerés ünnepe lehet Erdélyben. "A mostani ünnep fényében immár a levert forradalom örökségét, az általa létrehozott magyar-magyar árkokat is jobban látjuk, elsősorban azt, hol is van a magyarországi és erdélyi magyar önfelfogás különbözőségének a kiindulópontja. Most érthetjük meg, hogy a magyar szétfejlődés döntő korszaka nem Trianon, hanem 1956 után kezdődött" - írja. Bakk Miklós szerint 1956 megroppantotta a Kelet-Közép-Európát addig egységesen leigázó diktatúra bilincsét, véget ért az elnyomás egységes rendje, amely a gondolatok, a kimondatlanságok és az életérzések világában valamiképpen még egységben tartotta a magyar önfelfogást, őrizte a magyar történeti tudat egységét. Az '56-os forradalom után azonban különböző pályára léptek a Magyarországgal szomszédos országok - írja -, és ezzel a társadalmi alkalmazkodás eltérő pályáit kínálták fel a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak. Az alkalmazkodásra kényszerülő, lazító szocializmus teremtette a legerőteljesebb határvonalat Kádár és Kossuth népe, a határon inneniek és túliak között, ez vált a mai határokon is átnyúló magyar-magyar disputa életérzésekbe megbúvó okává - állapítja meg a Krónika szerzője.

MTI - fidesz.hu