A konzervatív The Times szerkesztőségi elemzése szerint a rövid és véres felkelés tartós következményekkel járt. Moszkva számára azzal a tanulsággal szolgált, hogy a liberalizálás erői, amelyeket Hruscsov engedett szabadjára Sztálin elítélésével, halálos fenyegetést jelentenek a szovjet birodalomra, ezért bármilyen áron meg kell ezeket az erőket fékezni, ahogy az 1968-ban Csehszlovákiában, majd 1980-ban Lengyelországban is történt.

A Nyugatnak a felkelés a képmutatásból adott brutális leckét - fogalmaz a vezető brit lap. A NATO vezetői a szovjet uralommal szembeni elkötelezettségükről szónokoltak, és rádióadások sürgették a vasfüggöny mögötti bátor demokratákat, de amikor Budapestről elhangzott az utolsó, könnyes segélykérés, amelyet gyorsan el is hallgattattak, a Nyugat nem csinált semmit. A NATO-nak, amelyet teljesen lefoglalt Nagy-Britannia és Franciaország szuezi kalandja, bele kellett törődnie abba a pragmatizmusba, amellyel ugyan elkerülhető volt egy nagyobb konfliktus, de amely ugyanakkor világossá tette a hatalmi realitásokat is.

A The Times szerint 1956 legnagyobb áldozata a kommunizmus globális vonzereje volt. A kommunista pártok körében, amelyek hitelessége és taglétszáma a nácik veresége és a háború utáni szociális forradalmak révén jelentősen növekedett, zűrzavar tört ki; az egyébként is kicsi Brit Kommunista Párt tagságának negyedét elvesztette, és a baloldal több nagy neve örökre besározódott a szovjet elnyomás elítélésének elmulasztása miatt. A Szovjetunió és csatlós kormányai még 30 éven át nem hullottak szét, de az első repedések 1956-ban, Budapesten jelentek meg - áll a The Times hétfői elemzésében.

MTI - fidesz.hu