A kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportja az 1956-os forradalom 50. évfordulója kapcsán tartott ünnepi ülést. Az ezen felszólaló ellenzéki politikus 1956 jelentőségének elemzése mellett azt is felvázolta, hogy szerinte milyen új kihívások állnak Európa és Magyarország előtt, s itt két tényezőt említett: azt, hogy a kommunizmus örökségétől nem sikerült megszabadulni, illetve hogy egyre növekvő gazdasági nyomás nehezedik az európai demokráciákra, s ennek keretében szerinte a "posztkommunista elitek" is átvették a versenyképesség ideológiáját.

Ami az első tényezőt illeti, Orbán úgy vélekedett, hogy a kommunizmus a "saját országaiban intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat", s ez a bővítés óta immár az EU problémájává is vált. Erre hivatkozva sürgette Orbán az uniós segítségnyújtás megtagadását a "hazug és csaló" kormányoknak.

A második veszélyforrás kapcsán pedig arról értekezett az ellenzéki pártvezető, hogy olyan óriásvállalatok működtetik a világgazdaságot, amelyek gyakran erősebbek, mint egy-egy európai ország, s ezek saját szempontjaikat akarják érvényesíttetni, azaz azt szeretnék, ha a politika legfőbb célja a versenyképesség lenne. Ezt az igényt Orbán elutasította, ugyanakkor szerinte Közép-Európában több helyütt, így Magyarországon is létrejött a posztkommunista elitek és a versenyképességi ideológia "bizarr egyesülése". Szerinte ezek az elitek "úgy vélik, hogy ezzel mindent meg lehet indokolni: a munkanélküliséget, az elszegényedést, az áremeléseket, a kulturális és természeti környezet tönkretételét is". Sőt - ahogy fogalmazott - Magyarországon ez az elit nyíltan kijelentette, hogy egy országot úgy kell működtetni, mint egy nagyvállalatot. "Innen már csak egy lépés, hogy a hatalom, ha érdeke megkívánja, átlépi a jogállamiság határait, ahogy tette tegnap is Budapesten, amikor a megemlékezők ellen brutális rendőri akciót indítottak, erődemonstrációt mutattak be, az ünneplőkkel szemben brutálisan léptek fel, s habozás nélkül törték le az emberi jogokat" - sorolta a vádakat Orbán.

A magyar ellenzéki vezető előtt - akit a Le Monde című, tekintélyes francia napilap pénteki számában a közép-európai populista és ultranacionalista politikusok közé sorolt, ám aki évek óta az EPP egyik alelnöke - Hans-Gert Pöttering, a néppárti frakció vezetője és a szintén az EPP-hez tartozó José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke szólalt fel a tanácskozáson. Mindketten kiemelték 1956 magyar felkelőinek hősiességét és azt, hogy a magyar forradalom hozzájárult az európai integráció beindulásához, az EU elődjének egy évvel későbbi létrehozásához. A jelenlegi magyarországi helyzet kapcsán Pöttering azt mondta: reméli, a tüntetők szabadon kifejezhetik véleményüket és nem lesz túlzott rendőri reagálás.

MTI - fidesz.hu