A VMDP intéző bizottsága úgy vélte, hogy a szerbiai kisebbségek egységesen vagy elutasítják a kisebbségi kérdésben retrográd megoldásokat tartalmazó szerb alkotmányt, vagy meghirdetik a népszavazás bojkottját. A kis vajdasági magyar párt a maga részéről azért utasítja el a milosevici alkotmány felváltására hivatott törvényt, mert az mellőzi a nem területi, nemzeti alapú perszonális autonómiát, emellett megerősíti az elektoros választással létrehozott nemzeti tanácsokra épülő kisebbségvédelmi intézményrendszert.

A VMDP-hez hasonlóan az új alkotmány elutasítására kérte híveit a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevű kis párt és a Vajdasági Polgári Körök, míg a délvidéki magyarság legnagyobb szervezete, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) még nem adott ki állásfoglalást. A párt ehelyett konzultációsorozatot szervezett - vezetői a magyarok lakta vajdasági településeket járják, lakossági fórumokon mondják el, vitatják meg a jelenlévőkkel, hogy mi a jó és mi a rossz az alkotmánytervezetben, s a szavazókra bízzák, hogy eldöntsék, mellé állnak-e, vagy sem.

Mint például Kasza József, a VMSZ elnöke a legutóbb Temerinben megállapította, az alkotmánynak számos hibája van, egyebek mellett a vajdasági autonómia meghatározása, a kisebbségi nyelvhasználat terén. Ugyanakkor kétségtelen, hogy szakít a milosevici múlttal, akadályozza a visszarendeződést, s tartalmaz sok olyan megfogalmazást, amely egyezik a VMSZ követeléseivel.

Ahhoz, hogy az új alaptörvény érvénybe lépjen, felváltsa a Slobodan Milosevic által elfogadtatott "betontörvényt", minősített többségre van szükség, tehát a választói névjegyzékben szereplők felének, plusz egy főnek igennel kell rá szavaznia.


MTI - fidesz.hu