A köztársasági elnök rámutatott: 1956 nem tűri a hazugságot. Tarozunk a forradalom halottainak azzal, hogy az 1956-os forradalommal kapcsolatban nem engedünk semmit összemosni. Vagy a forradalom oldalán állt valaki, vagy pedig azokkal tartott, akik leverték a forradalmat - hangoztatta.

"Nem lehet egyszerre Kádár örökösének és 1956 örökösének lenni. Aki ezt megpróbálja, nem ünnepelhet tiszta lelkiismerettel. Válogatni kényszerül, de a múlt ezt nem tűri el" - hangsúlyozta.

A szónok rámutatott: 1956 vagy forradalom, vagy ellenforradalom, a Kádár-rendszerben 33 évig ez volt a kérdés és most is ez. Ám egyértelmű a válasz.

A köztársasági elnök a Gyász téren emlékezők sokasága előtt idézte fel az egykori történéseket. Hangsúlyozta: az egész ország felkelt, az egész ország egységesen vitte végbe a forradalmat. Ezt is elhallgatták azok, akik ellenforradalomról beszéltek.

"A magára talált (...) közösségre - akiket eltöltött a szabadság öröme - a kommunista hatalom sortüzet zúdított. Lőttek, lőttek minden ok nélkül, gondolkodás nélkül gyilkoltak" - emlékeztetett. Majd kijelentette: amit csináltak, az jogilag igazolhatatlan, hiszen nem volt "védelmi helyzet, nem volt semmi fenyegetettség". Nyomatékosította: az 1956-ban történteknek semmiféle morális igazolása nincs.

Kijelentette: aki azt mondja, hogy a törvényes rendet védték, az arcul csapja a forradalmat és a nemzetet.

Az államfő emlékeztetett arra is, hogy a hozzátartozóknak nem engedték a gyászt, nem engedték eltemetni a kivégzetteket. Súlyos fenyegetéssel kényszerítették hallgatásra azokat, akik "a kommunizmus halálosztó arcával" találkoztak.

"A Kádár-rendszer ezen alapult, a forradalom vérbe fojtásán és semmiféle későbbi engedmény nem moshatta le a rátapadt vért" mondta Sólyom László. Az államfő rámutatott: 1956-nak vannak szent helyei, ilyen a mosonmagyaróvári Gyász tár is. Ezért támogatásra méltó az a kezdeményezés, hogy az egykori laktanya épületében kulturális emlékhelyet hoznak létre a sortűz áldozatainak tiszteletére és emlékük ébren tartására.

A beszédet emlékműsor követte, majd a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a mártírok emlékművét és gyertyát gyújtottak tiszteletükre.

1956. október 26-án Mosonmagyaróváron tüntetés zajlott le: kivonultak az üzemek dolgozói, az akadémia hallgatói, a középiskolás diákok. A tömeg a határőr laktanyához ment, amelynek épületéről a vörös csillagot akarták leszedni. Egy eldördülő lövés után egy percig váltakozó intenzitással tüzeltek a laktanyából a katonák és kézigránátok is robbantak a sebesülten fekvő és menekülő emberek között. Anyakönyvi adatok szerint 55-en haltak meg és 83-an megsebesültek.

Mosonmagyaróvár önkormányzata 1990-ben meghozott első határozatában október 26-át városi gyásznappá nyilvánította.


MTI - fidesz.hu