Szakértői vélemények szerint a rendőrségi törvényt is megsértették azok a rendőrök, akik azonosításukra alkalmas jelvény nélkül intézkedtek az október 23-i tüntetések feloszlatásakor. A törvény szerint ugyanis a rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye kell hogy igazolja, de ha nem visel egyenruhát, akkor is köteles magát a szolgálati igazolványával igazolni. Az ünnep alatt brutálisan eljáró rendőrök azonban a róluk készült fotók és videofelvételek alapján nemhogy jelvényt nem viseltek, de még az arcukat is eltakarták fekete símaszkokkal. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány az ügyben azzal a több mint különös magyarázattal állt elő, hogy feltehetőleg az intézkedés közben leestek a rendőrök jelvényei. A sajtóban is közzétett felvételeken azonban egyértelműen kivehető, hogy a rendőrök már az összecsapások előtt sem viselnek jelvényt.

Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője megkeresésünkre megismételte a főkapitány érveit: a hagyományos járőregyenruhákról letéphették a jelvényeket, vagy azok leestek az eljárás közben. Mint mondta, a rendőrök egy része azonban bevetési ruhában volt, amelyeken nem kell a jelölés, hiszen az "olyan védőruha, amilyen például a tűzoltóké." A szóvivő ugyanezzel indokolta a rendőrök arcát a felismerhetetlenségbe bújtató fekete maszkok viselését is, vagyis szerinte ezzel védték meg magukat a bevetésen részt vevők az esetleges sérülésektől.

A szóvivő által említetteket azonban a rendőrségi törvény egyetlen paszszusa sem támasztja alá. Amikor erről kérdeztük, Jármy Tibor elismerte: valóban nincs jogi szabályozás a "védőruhákról". Hozzátette: az ügyészségnél eljáró nyomozóknak sem lehet azonban feladata az intézkedő rendőrök azonosítása, hiszen a rendőrségi törvény szerint a "csapaterőben fellépő rendőrök" esetében a parancsnok a felelős, a helyszínen lévők felelősségét nem vizsgálhatják.

Ennek ellentmond, hogy az ügyészség jelenleg is nyomoz abban a 35 eljárásban, amelyek a szeptemberi utcai összecsapások miatt beérkezett rendőri bántalmazásokról szóló panaszok alapján indultak, mivel nem tudták azonosítani a vétkező rendőröket. Ezzel kapcsolatban Jármy Tibor csak annyit közölt: az ügyészségnél lévő ügyekről nem tud nyilatkozni.

Morvai Attila, a Legfőbb Ügyészség szóvivője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntető törvénykönyv szerint mindig azt a hivatalos személyt kell először megkeresni, aki a "bántalmazás hivatalos eljárásban" vétségét elkövette. Amennyiben a bűncselekmény elkövetője azt vallja, hogy parancsra cselekedett, a parancsnok ellen akkor is csak felbujtásért lehet vádat emelni.

- A rendőrségi törvény nem tesz különbséget egyenruhák között, a jelvény viselete kötelező, és egy számot kell tartalmaznia - fejtette ki az Index internetes hírportálnak Hack Péter, aki 1990 és 2002 között volt SZDSZ-es képviselő, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar büntetőjogi tanszékének tanára.


MTI - fidesz.hu