- Nem lehet ezt a folyamatot meggyorsítani. Igen kívánatos, hogy az új tagok a lehető leghamarabb bevezessék a közös valutát, azonban senkinek nem tenne jót, ha nem teljesülnek a megállapított szabályokat - mondta a pénzügyi biztos.

Az új kelet-európai EU-tagok közül eddig csak Szlovénia jelentkezését fogadták el, Szlovénia január 1-től az euró-övezetben lesz.

Legutóbb, csütörtökön, a cseh ügyvezető kormány adta fel hivatalosan az euró-övezeti csatlakozás eddigi, 2010-es céldátumát, új dátum nélkül.

A deficites államháztartást és a rugalmatlan munkapiacot meg kell reformálni, mielőtt céldátumról határozni lehet, mondták a cseh pénzügyminisztériumban és a Cseh Nemzeti Bankban.

A makrogazdasági adatok jók, de a politikai és következésképp a költségvetési dinamika az utóbbi időben sokat romlott, mondták a Merrill Lynch befektetési bankban.

A növekvő jóléti kiadások miatt jövőre 4,2 százalékos államháztartási hiány várható Csehországban - az EU-beli előírás legföljebb 3 százalék -, és a júniusi választásokat követő parlamenti patthelyzet miatt nincs esélye a költségvetési reformnak.

Korábban az új magyar EU-konvergencia-program sem tartalmazott már céldátumot az euró-övezeti csatlakozásra. A programot és a deficit-kiigazítási tervet két héttel ezelőtt fogadta el az EU miniszteri tanácsa, felszólítva a kormányt a következetes végrehajtásra. Korábban a hivatalos cél szintén 2010 volt.

A Lengyel Nemzeti Bank elnöke szeptember végén további kétségeket ébresztett a lengyel euró-konvergencia iránt. Leszek Balcerowicz, a központi bank elnöke egy tévényilatkozatában "hanyagnak, populistának, felelőtlennek" nevezte a lengyel költségvetés jövő évi tervezetét, amelyet a lengyel kormány jóváhagyott.

Balcerowicz főleg a kiadásnövelés miatt neheztel a költségvetési tervre, jóllehet abban jövőre is az ideivel egyező, 30 milliárd zlotys a hiány előirányzata. Ez GDP-arányosan 4,1 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít a jövő évre a nyugdíjreformmal együtt, amelyet jövőre már nem lehet leszámítani. A kiadások növelésével nagyjából egyező, 14,7 milliárd zlotys bevételnövelés - 226,8 milliárd zlotyra (15,53 billió forint) - forrása viszont szemlátomást csak az, hogy költségvetésbe beleszámolták az EU-tól várt juttatásokat.

A lengyel kormánynak sincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére. Lengyelország a nyáron kéréssel fordult az EU-hoz, hogy további három évig haladékot kapjon az uniós költségvetési kritériumok teljesítésére.

A szlovák kormány még ragaszkodik az eredeti, 2009-es euró-csatlakozási céldátumhoz, és a Szlovák Nemzeti Bank ütemes szigorítással igyekszik elérni, hogy teljesíthető legyen az inflációs feltétel. Szlovákia tavaly, november 26-i hatállyal belépett az "euró előszobáját" jelentő ERM-II. átváltási rendszerbe, holott korábban csak ez év közepére tervezték ezt. Az ERM-II-ben a szlovák koronát 38,4550/eurós (280,75 forint) sávközépen kötötték az euróhoz.

Jóllehet az államháztartás legnagyobb tétele, a központi költségvetés egyelőre jól alakul Szlovákiában, a központi bank mégis indokoltnak tartja az óvatosságot a továbbra is erős gazdasági növekedéssel összefüggő inflációs kockázatok, a térségi politikai bizonytalanság és a kormány várható szociális intézkedései miatt. A központi bankot az infláció izgatja a legjobban, a tavaszi litván példa miatt: Litvániát minimális inflációs "elcsúszás" miatt nem fogadták be az euró-övezetbe.

Szlovákia már jövőre a 3 százalékos euró-övezeti küszöbérték alá, 2,9 százalékra szeretné leszorítani államháztartási hiányának a GDP-hez mért arányát, beszámítva a nyugdíjreformot is. 2008-ra 2,4 százalékos, 2009-re 1,9 százalékos államháztartási hiányt tervez most a szlovák kormány.

Idén a szlovák államháztartás hiányát a nyugdíjreformmal együtt 4,2 százalékra teszi a kormány terve. A szlovák statisztikai hivatal a múlt héten "legföljebb 3,35 százalékot" valószínűsített erre az évre nyugdíjreformmal együtt. A bizonytalanságra a másik oldalról azonban jellemző, hogy a központi bank viszont, látva az új szlovák kormány szociális terveit, idénre 7,0 százalékot, jövőre 4,3 százalékot, 2008-ra 4,1 százalékot jósolt még július végén, szintén nyugdíjreformmal együtt.

Litvánia új céldátuma az euró bevezetésére 2010, de ha a feltételek teljesítése kedvezően alakul, akkor már 2009-ben szeretnék euróra váltani a nemzeti valutát.

Litvánia eredetileg jövő januárban szeretett volna csatlakozni az euró-övezethez, de az EU pénzügyminiszteri tanácsa májusban úgy döntött, ez még korai lenne, mert Litvániában nem biztosított az euró-övezeti tagsághoz szükséges inflációs szint tartóssága.

Az euró-övezeti csatlakozás szabályait már annyiszor áthágták, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) példát akart mutatni a szigorra, amikor elutasította Litvánia jelentkezését a jövő évi euró-övezeti csatlakozásra.

Ám Litvánia nem csak azért lett vesztes, mert kis országgal könnyű példát statuálni. Litvániában azért viszonylag gyors - de a döntés idején 2,4 százalékos euró-övezeti átlagnál nem számottevően gyorsabb - az infláció, mert a gazdaság évi 6-7 százalékkal nő, csakúgy, mint Szlovákiában vagy Csehországban, miközben az euró-övezetben már most is nagyok a különbségek. Olaszország GDP-je tavaly gyakorlatilag nem nőtt, a német gazdaság 0,9 százalékkal bővült, a skála másik végén Írország 4,7 százalékos ütemet produkált tavaly.

Ha még nagyobb különbségek kerülnek az euró-övezetbe, akkor az EKB egységes kamata gyakorlatilag megfojthatná a kis GDP-növekedésű, kis inflációjú országokat, mindenekelőtt Németországot.


MTI - fidesz.hu