Hessen tartomány vezetőinek és számos meghívott vendégnek a jelenlétében a díszdoktori laudációt Spiros Simitis egyetemi professzor tartotta, kiemelve Sólyom László érdemeit a jogtudomány különböző területein. Az avatási ceremónia keretében Regina Ogorek dékán adta át a díszdoktori oklevelet a magyar államfőnek.

Sólyom László az 1956-os magyarországi forradalom ötvenedik évfordulójával kapcsolatos németországi megemlékezések keretében érkezett kétnapos látogatásra Frankfurtba, s a Goethe Egyetem ezt az alkalmat használta fel arra, hogy a jogtudományok díszdoktorává avassa a köztársasági elnököt.

Regina Ogorek dékán az ünnepséget megnyitó beszédében a jelennel foglalkozva utalt arra, hogy Magyarország - mint fogalmazott - nehéz napokon megy keresztül, de reményét fejezte ki, hogy hamarosan úrrá lesz a válságon. A múlttal kapcsolatban felidézte az 1956-os forradalmi eseményeket, majd az 1989-es rendszerváltozás idejét, amikor az ország szavai szerint még inkább a nemzetközi figyelem középpontjában állt. Nyomatékosan hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a pénteki kitüntetés egy olyan személynek szól, aki mind a múltban, mind a jelenben hiteles és következetes magatartást tanúsított, minden körülmények között ugyanazt a meggyőződést képviselte, szilárdan kiállva az emberi méltóság, az emberi, illetve a személyiségi jogok védelméért. Tudósként, alkotmánybíróként és államfőként is mindig kitartott elvei mellett - hangsúlyozta a dékán.

A laudációt az a Spiros Simitis professzor tartotta, akit - Sólyom László szavai szerint - mély és tartalmas kapcsolatok fűznek a magyar államfőhöz. A nyolcvanas évek második felében ugyanis a jelenlegi köztársasági elnök Humboldt-ösztöndíjjal hosszabb időn keresztül kutatott, illetve előadásokat tartott az egyetemen, kettejük barátsága erre az időszakra nyúlik vissza. A díszdoktori címet indokolva Spiros Simitis kiemelte azokat az érdemeket, amelyeket Sólyom László mindenekelőtt a személyiség jogainak védelme terén szerzett. Utalt arra is, hogy az államfő a "frankfurti években" kezdett foglalkozni az adatvédelemmel, továbbá a környezetvédelemmel is, s hazatérése után ő vezette be az adatvédelmi jogot Magyarországon. Rendkívül személyes hangú beszédében méltatta azokat a jogi erőfeszítéseket, amelyeket Sólyom László a környezetvédelem erősítése érdekében tett, majd arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltozás után alkotmánybíróként, majd az Alkotmánybíróság elnökeként elsődleges célkitűzésének tekintette a demokratikus jogok védelmét.

Az egyetem dékánjához hasonlóan Simitis professzor is méltatta Sólyom László rendkívül értékes hozzájárulását mind a rendszerváltozás előtti években, mind pedig az azóta eltelt több mint másfél évtizedben a közös európai kilátásokon alapuló jogi döntésekhez, s azt is kiemelte, hogy magatartását minden körülmények között az egyén tisztelete, s az alapvető jogok védelme jellemezte.

A díszdoktori oklevél átvételét követően a magyar köztársasági elnök köszönetét és meghatottságát fejezte ki. Rövid beszédében kiemelte, hogy rendkívül jelentős mértékben segítették jogtudósi munkáját a Goethe Egyetemen ösztöndíjasként eltöltött évek, amelyeket "a tudomány köztársaságában" töltött évekként jellemzett. Az ünnepség záróaktusaként az egyetem neves professzorainak, továbbá a tekintélyes Max Planck Intézet szakértőjének, valamint a magyar köztársasági elnöknek a részvételével kerekasztal-beszélgetést tartottak az európai alkotmányról. Közös - s a magyar államfő által külön is támogatott - álláspont volt, hogy a fennálló nehézségek ellenére szükség van az európai alapszerződés elfogadására, nem utolsósorban azért is, mert az kötelező jogi erőre emelné az Alapvető Jogok Chartáját.

MTI - fidesz.hu