A hagyományosan kétnapos - péntek és szombat - voksolás során a 81 tagú parlamenti felsőház egyharmadáról, tehát 27 szenátori mandátumról döntenek a cseh választók. A szenátori mandátum hat éves, s a folyamatosság fenntartása érdekében kétévente megújul a testület egyharmada. A múlt hét végén megtartott első fordulóban, amelyben a győzelemhez a leadott szavazatok több mint ötven százalékának a megszerzése volt szükséges, senki sem kapott szenátori mandátumot. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jutott az első körből.

A választás nagy esélyese a júniusi képviselőházi választáson is győztes Polgári Demokratikus Párt (ODS), amelynek a 27 körzet közül 26-ban maradt állva a képviselője. A nagy riválisnak, a Cseh Szociáldemokrata Pártnak (CSSD) 11 jelöltje versenyez a szenátori bársonyszékért. A parlamenti pártok közül a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak (KDU-CSL) hat, míg Cseh-és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) három jelöltje van még versenyben. A többi állva maradt szenátorjelölt kisebb pártokat, regionális szövetségeket képvisel.

Helyi elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az ODS jelöltjei az esélyesek, megtörténhet, hogy a többiek összefognak ellene és így saját jelöltjük győzhet. A múltban erre is több példa volt. Amennyiben a polgári demokratáknak sikerülne legalább 14 mandátumot szerezniük, akkor összesen 41 szenátorral többségük lenne a felsőházban. Míg a képviselőházi választás az arányos, addig a szenátusi választás a többségi választási rendszer szerint zajlik.

Az első körben, amikor a szenátusi választás a helyhatósági választással párhuzamosan folyt le, több mint 40 százalékos volt a részvétel. Maga a szenátusi választás iránt azonban a múltban mindig nagyon alacsony volt az érdeklődés. Két éve a részleges szenátusi választás második fordulójában csak az arra jogosultak 18,5 százaléka járult az urnákhoz. A prágai médiák úgy vélik, hogy most is alacsony, mintegy 20 százalékos érdeklődés várható.

MTI - fidesz.hu