Ezt bizonyították Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő és Angela Merkel német kancellár Berlinben folytatott hétfői tárgyalásai. Miniszterelnöki beiktatása óta Kaczynski először tett látogatást Németországban olyan időszakban, amikor a két ország kapcsolatai rég nem tapasztalt mélypontra jutottak. Megfigyelők szerint Németország újraegyesítése óta a kétoldalú viszony még soha nem volt olyan rossz, mint jelenleg.

A kancellár asszony megerősítette az Oroszországot Németországgal összekötő, balti-tengeri földgázvezeték tervét, amely - Varsó tiltakozása ellenére - Lengyelország és a balti államok megkerülésével épülne. Kijelentette, hogy Németország energiapolitikája nem irányul egyetlen ország ellen sem, sőt azt más államokkal együttműködve kívánja megvalósítani. A lengyel miniszterelnök megismételte, hogy országa ellenzi a földgázvezeték tervét, amelyet Merkel kancellár a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalva Németország energiaellátása érdekében elengedhetetlenül szükségesnek nevezett. Kaczynski újólag azt hangoztatta, hogy a tervezett vezeték országát kiszolgáltatja Oroszországnak. Ezek után a kancellár asszony és lengyel vendége megállapodott abban, hogy munkacsoportot állítanak fel a nézeteltérések tisztázására. Értesülések szerint Kaczynski rosszallását fejezte ki amiatt, hogy Németország az Európai Unió következő soros elnökeként - megfogalmazása szerint - kritikátlanul nagy súlyt helyez az Oroszországgal való partnerség megújítására. Kaczynski szerint ezt megelőzően "bizonyos európai játékszabályok" betartását kellene Moszkvától megkövetelni.

Merkel ismét hangoztatta, hogy kormánya elutasítja az egykori keleti területekről kitelepített német családok kártérítési követeléseit. A lengyel állammal szemben korábban támasztott
kártérítési igényről még 2004-ben az akkori szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder mondott le, s ugyancsak a Schröder-kormány utasította el a kitelepítettek anyagi kártalanításának a német állam által történő átvállalását. Ezt egyébként Erika Steinbach, a kitelepítettek szövetségének (BdV) elnöke sürgette. Angela Merkel kancellár most megerősítette elődje ezzel kapcsolatos politikáját. Az egyértelmű német állásfoglalás ellenére Kaczynski azt hangoztatta, hogy "lengyel szempontból az ügy még nincs lezárva."

Az elmúlt hónapokban a kapcsolatokat egyebek között megterhelte a második világháború végén és a háború után kitelepítettek sorsát bemutató berlini kiállítás, amelyet Varsó a történelem meghamisításaként és az állítólagos német revansizmus újjáélesztését célzó erőfeszítésként értékelt. A kiállítást a BdV szervezte, s az éles bírálatokat váltott ki Lengyelországban. A tárgyalásokat megelőző nyilatkozatában a lengyel miniszterelnök szinte szó szerint ismételte meg azt az általa korábban hangoztatott vádat, hogy a német állam is támogat egy olyan "nagy" csoportot, amely - mint hangoztatta - "állandóan azokra a területekre hivatkozik, amelyek egykor a német birodalomhoz tartoztak".

Mindazonáltal a német kancellár és a lengyel kormányfő síkraszállt a két ország közötti baráti kapcsolatok, illetve megértés mellett. A tárgyalásokat mindketten "rendkívül konstruktívnak, rendkívül nyitottnak és rendkívül őszintének nevezték." Egyes megfigyelők szerint ez az állásfoglalás volt a német-lengyel csúcstalálkozó egyetlen "eredménye".

A találkozó előtt Wolfgang Thierse német szociáldemokrata parlamenti alelnök Lengyelországot vádolta a kapcsolatok megromlásáért. Rendkívül éles hangú nyilatkozatában azt állította, hogy a viszony különösen azóta romlott meg, amióta a szomszédos államot a Kaczynski fivérek irányítják.

MTI - fidesz.hu