A többletinfláció - csakúgy, mint az 1995-ös Bokros-csomag idején - tovább apaszthatja a jövedelmek reálértékét, de javíthatja a költségvetési egyensúlyt, hiszen a felgyorsuló pénzromlás növeli a költségvetési bevételeket, miközben csökkenti a kiadások reálértékét.

Gazdaságkutatók az adó- és járulékemelések, valamint a hatósági árváltoztatások miatt jövőre 7-7,3 százalékos éves pénzromlási ütemet jósolnak, az így megemelkedő inflációs adó tehát a társadalom egészére teríti szét a pénzügyi konszolidáció terheit. A meglóduló infláció az alacsony jövedelműekre és a kisvállalkozásokra rója majd a legnagyobb terhet, hiszen az áfa, a gáz, az áram és a közüzemi díjak emelése következtében ez a réteg szenvedi el jövőre a legnagyobb mértékű reáljövedelem-csökkenést.

A kormány által elfogadott költségvetési terv 1717 milliárd forintos államháztartási hiányt határoz meg, ami a GDP 6,8 százalékának felel meg. Annak érdekében, hogy az elmúlt évek túlköltekezése ne fordulhasson elő jövőre, a Pénzügyminisztérium négy költségvetési tartalékot is rögzített: a hagyományos fejezeti és általános tartalékokon kívül az új büdzsében megjelenik az államigazgatás átalakításának esetleges pluszköltségeire vonatkozó keret, valamint a minisztériumoknál a kiadási főöszszeg három százalékát kitevő - csak feltételesen elkölthető - tartalékkeret. A törvényjavaslat értelmében jövőre így mintegy 200 milliárd forint biztosítja a hiánycél betarthatóságát.

A legnagyobb kiadáscsökkentés a központi államigazgatás területén várható, ahol az idei 2200 milliárd forint után jövőre 1900 milliárd forintból lehet gazdálkodni. Az államadósság 2007-ben tovább nő, elérve a GDP 71,3 százalékát.

A költségvetési tervezet ennek nyomán rekordnagyságú, 1105 milliárd forintos kamatkiadással számol, amely 155 milliárd forinttal haladja meg az idei évre várható kamatterheket.

A jövő évi büdzsét várhatóan a karácsony előtti napokban, december 21-23. között fogadja el az Országgyűlés.

Szabó Eszter, Magyar Nemzet

fidesz.hu