A képviselő október 30-án Debrecenbe érkezett, ahol településvezetőkkel, a megyei közgyűlés tagjaival, a kereskedelmi és iparkamara, valamint a sajtó képviselőivel találkozott.
A városházán Mazsu Jánossal, a városi közgyűlés EU-integrációs bizottságának elnökével tárgyalt. A Debreceni Egyetem innovációs elnökhelyettese elmondta: kiváló kapcsolatot ápol a DE és a város, alátámasztják ezt a közösen benyújtott pályázatok. De Blasio Antonio bejelentette: erre a ragyogó együttműködésre, valamint a határokon átnyúló kapcsolatokra alapozva, szándékában áll egy Kárpát-medencei önkormányzati konferencia megszervezése Debrecenben.

A képviselő programja a megyeháza Árpádtermében folytatódott, ahol Kocsis Róbert közgyűlési alelnök fogadta és mutatta be a néppárti képviselőt polgármestereknek és közgyűlési tagoknak. De Blasio Antonio a jelenlévőkkel tudatta: a kilencvenes évek elejétől vesz részt a politikai életben, bölcsész végzettsége - angol-orosz szakos tanár - ellenére az egészségvédelemmel, környezettudatos tevékenységével hívta fel magára a figyelmet, s ajánlotta fel tudását, szakmai segítségét Pécsett a helyi Fidesznek. Részt vett a helyi és megyei önkormányzat munkájában, s Pálfi István halála után Szájer József frakcióvezető felkérésére került az Európai Parlamentbe, ahol nemcsak földrajzi, hanem szakmai területeken is Pálfi István örökébe lépett. Baranya megyén kívül Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék képviseletét is ellátja. Tagja a regionális fejlesztési és a költségvetési ellenőrzési bizottságnak. Utóbbiban az előcsatlakozási források felhasználását ellenőrzi. Tagja még a magyar-ukrán interparlamentáris bizottságnak is. Bejelentette a képviselő, hogy lehetőségei szerint igyekszik minél gyakrabban eljutni a régióba, bár ez nem lesz olyan gyakori, mint elődje esetében volt. Éppen ezért rövidesen irodát nyit a megyeházán, ahol sajtótitkárán keresztül a választópolgárok jelezhetik európai uniós szintű problémáikat, kéréseiket.

A Sárrét képviseletében jelenlévő polgármesterek - Szegi Emma Kabáról, Arnóth Sándor Püspökladányból, Bernáth László Tetétlenről - a kabai cukorgyár bezárása miatti aggódásuknak adtak hangot. A képviselő közbenjárását kérték a cukorrépa-termelés abbahagyása után járó, az EU-ból érkező kompenzáció termelőkhöz való juttatásához, segítve ezzel az újrakezdésüket, munkába állásukat. A képviselő ígéretet tett arra, hogy a mezőgazdasági területen kompetens Glattfelder Bélához továbbítja a kérést. De Blasio Antonio leszögezte: az EU a magyar konvergencia-programot elfogadta, de az, hogy abba hány ember fog belerokkanni, nem érdekli az EU-t. Mint ahogy az sem, hogy egy magántulajdonban lévő gyár bezárása után hány ember kerül az utcára.

Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere bejelentette: néhai Pálfi István közelgő névnapja alkalmából a város emléktáblát kíván elhelyezni, melynek avatására meghívta De Blasio Antoniót.

Jantyik Zsolt, Derecske alpolgármestere azon felháborodását osztotta meg a néppárti képviselővel, melyet az váltott ki, hogy 2004-ben a rosszabb adottságokkal rendelkező Létavértes lett - politikai okokból - a Derecske-Létavértes kistérség központja.

Galló Ferenc, az Aditus Kft. vidékfejlesztési főtanácsadója, arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatokról ne kézi vezérléssel döntsenek. Mint fogalmazott, tisztességes, szakmai elbírálást tanúsítsanak a döntéshozók!

A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjaival való találkozón a képviselő hangsúlyozta: a kölcsönös megismerésen túl fontos az igények, elvárások megfogalmazása és továbbítása. Éppen ezért nyílik meg hamarosan a megfelelő infrastruktúrával rendelkező EP-iroda a megyeházán, ahonnan azonnal lehet jelezni a gondokat Brüsszelbe. A pályázati döntéseket nem tudja befolyásolni, de azok készítéséhez felajánlotta segítségét a képviselő.
A hozzászólók előtt is ismert EU-s források 30 százalékos lehívási "sikerére" többen megfogalmazták: nem eleve teljesíthetetlen feltételeket szab-e az Unió. De Blasio Antonio szerint a pályázatok sikere nemcsak a feltételeken múlik, hanem azon is, hogy az állam elő tudja-e teremteni a szükséges önrészt, hiszen a fejlesztések társfinanszírozásban valósulhatnak meg. A képviselő meggyőződése: ötvenszázalékos lehívási eredménynél már lendületet vehet a magyar gazdaság, melyre egyelőre nem lát sok esélyt, mert a kis és középvállalkozások fejlesztése nem szerepel az Új Magyarország Fejlesztési Tervben.

Nyírő Gizella - fidesz.hu