fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
November 1-vel majd' 10 százalékkal drágul a távfűtés
2006. október 31., 14:51
Átlagosan 8,4 százalékkal emelkedik november 1-től a fővárosban a távhő ára. Így egy átlagos méretű távfűtött háztartásnak a következő tüzelési idényben 131 ezer forint lesz a fűtésszámlája. A szakemberek előrejelzései szerint - annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban hozzávetőleg 30 százalékkal drágult a földgáz -, a jövőben is ezzel az energiahordozóval fűtik majd a Magyarországon lévő mintegy 2,6 millió háztartási fűtési fogyasztási hely 70 százalékát.

Drágul november 1-től a fővárosban a távhő. Az országban a legtöbb lakást - 240 ezer otthont - kiszolgáló Főtáv Zrt. átlagosan 8,4 százalékkal emeli a díjait. Ez egy átlagos 52 négyzetméteres lakás esetében azt jelenti, hogy egy évre vetítve mintegy tízezer forinttal emelkedik a fűtési díj. Így az átlagfelhasználók éves szinten 131 ezer forintot fizetnek a távhőért.

A távfűtés országunkban a második legelterjedtebb fűtési módszer, a lakosság 17,1 százaléka veszi igénybe. A távhő­ta­ri­fák településenként eltérőek, az áremelésekről többnyire a helyi önkormányzatok döntenek. A hődíjak növelésének szükségességét elsősorban a tüzelőanyag, azaz a földgáz drágulásával indokolják a szolgáltatók.

Az idehaza leginkább használatos tüzelőanyag, a földgáz ára mintegy 30 százalékkal lett magasabb az elmúlt időszakban. A háztartások többsége azonban - a szakemberek szerint - a jelentős díjemelkedés hatására sem mond, illetve nem mondhat le a gáz használatáról. Így az előrejelzések szerint a jövőben is a vezetéken érkező energiahordozóval fűtik majd a Magyarországon lévő 2,6 millió háztartási fűtési fogyasztási hely 70 százalékát. (A gázon és a távhőn kívüli összes többi tüzelési mód, például a fa- és szénfűtés, az elektromos kályha vagy a tüzelőolaj használatának az aránya nem éri el a 15 százalékot.)

Annak, hogy gáz továbbra is megőrzi vezető szerepét, a hozzáértők szerint számos oka van. A városi lakások nagy részét például műszaki, illetve egyéb okokból nem lehet hagyományos tüzelővel - fával, szénnel, olajjal - fűteni. Emellett az elmúlt időszakban a korábban olcsónak számító fűtőanyagok - szén, fa - ára is a gáz árához hasonló mértékben, hozzávetőleg 25-30 százalékkal emelke­dett. Így a többségnek nem éri meg váltani. Mindemellett a lakosság kényelmi szempon­tokból sem szívesen mond le a magas komfortot biztosító gázfűtésről. Mindehhez hozzáadódik, hogy az ,,átállást" ellátási gondok is nehezítik, mivel országszerte tűzifahiány alakult ki. Ennek az oka pedig az, hogy egyre több fatüzelésű erőmű működik az országban, s ezek felvásárolják az erdészetekben kitermelt famennyiség döntő hányadát. Emiatt a lakosság ellátása akadozik.

Miután az orosz-ukrán gáz­vi­ta megoldódott, s a felek megállapodtak az árakban - idehaza a következő fűtési szezonban nem kell az év elején kialakult ellátási zavarokhoz hasonló gondokkal számolni, azaz, a tél folyamán előreláthatólag megfelelő mennyiségben érkezik majd országunkba a földgáz - mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője.

A légnemű energiahordozó hódítása annak a következménye, hogy a földgáz viszonylag olcsó és tiszta fűtőanyag, nem igényel tárolóhelyet és használata jól automatizálható. A gázfűtés alkalmazása - a kormányzati ártámogatást figyelembe véve - egy átlagméretű, 52 négyzetméteres lakásnál csaknem 89 ezer forint kiadással járt az előző fűtési szezonban. Ugyanez ebben az idényben becslések szerint mintegy 110-120 ezer forint költséget jelent majd. A távhőért a tavalyi 120 ezer forint körüli összeg helyett ebben az évben 130 ezer forintot fizet majd az átlagfogyasztó.

A legdrágább tüzelőanyag egyébként a fűtőolaj. A szakértők számításai szerint egy átlagos méretű lakás fűtési költsége olajtüzelés esetén megközelíti az évi 480 ezer forintot. Ugyanerre a célra egy PB-­gáz­zal fűtött lakás esetén mintegy 400 ezer forintot kell kiadni. A villamosenergia-­fűtés - ugyancsak egy átlagos lakás esetében - valamivel több, mint 180 ezer forintba kerül évente. Az ár szerinti rangsorban a koksz következik, a most kezdődő fűtési szezonban hozzávetőleg 170 ezer forintból lehet befűteni egy átlaglakást, míg brikettel megközelítőleg 130 ezer forintba kerülne mindez. Az úgynevezett fapellettel tüzelő háztartásoknak pedig évente mintegy 110 ezer forintba kerülne a tüzelő megvásárlása. A tűzifával fűtőknek ugyancsak megközelítőleg 110 ezer forint kiadást jelent a tüzelőanyag beszerzése, ha a lakás mérete nem haladja meg az átlagot. A feketeszénfűtés évente csaknem 100 ezer forintból, a barnaszénfűtés pedig megközelítőleg évi 80 ezer forintból jönne ki, ha lenne átlagos lakás, átlagos időjárás és átlagos teljesítményű kazán.

MNO - fidesz.hu