fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
"Bűnözési hullámtól" tart a brit kormány
2006. november 1., 15:02
A bűncselekmények számának "robbanásszerű" növekedése fenyegeti Nagy-Britanniát Románia és Bulgária EU-csatlakozása után - írta egy belső kormányzati leiratra hivatkozva a szerdai The Sun.

A legnagyobb, naponta 10 millió olvasóhoz eljutó brit tömeglap, amely hagyományosan rendkívül ellenséges az unió bővítésével, illetve új tagállamok polgárainak korlátozás nélküli nagy-britanniai munkavállalásával szemben, elsőoldalas szerdai beszámolójában egy általa látott bizalmas figyelmeztetésből idéz. Eszerint a két balkáni ország csatlakozása után az utcai erőszakcselekmények, az embercsempészet, a prostitúció, az adóbűncselekmények és a bankkártya-csalások "katasztrofális" emelkedésére kell számítani Nagy-Britanniában.

A Tony Blair kormányfő elé terjesztett dossziét a lap szerint Liam Byrne, a belügyminisztérium bevándorlásügyi államminisztere és Geoff Hoon, a külügyi tárca EU-ügyi államminisztere állította össze.

Az idézett leirat szerint az utcai banjegykiadó automatáknál elkövetett rablások 80-85 százalékát már most is román szervezett bűnözői csoportok követik el. Tavaly az ilyen bűncselekmények áldozataitól összesen 68,5 millió fontot (27,5 milliárd forint) raboltak el.

A The Sun által idézett figyelmeztetés az egyéb utcai erőszakcselekményekről azt írja: elsősorban az agresszív koldulás, a zsebtolvajlás, a táska- és mobiltelefon-lopás "ad okot aggodalomra". Mindemellett valószínű, hogy növekedni fog a két csatlakozó országból Nagy-Britanniába csempészett, prostitúcióra kényszerített nők száma. "Problémákat okozhat" a hamis cigaretták csempészete, az áfa-csalás, valamint a bolgár és román úti okmányok "csalárd felhasználása" is - áll a londoni kormányzati leiratban.

A brit kormány éppen a múlt héten jelentette be, hogy nem alkalmazza a januárban csatlakozó két új EU-tagállam esetében a nyitott kapuk politikáját, amelyet az előző, 2004-es bővítési körben Magyarország és a többi hét kelet-európai csatlakozó állam munkavállalói számára meghirdetett, lehetővé téve számukra a szabad munkavállalást Nagy-Britanniában.

John Reid belügyminiszter múlt heti hivatalos bejelentése szerint London egyelőre csak a mezőgazdaságot és az élelmiszer-feldolgozó ipart nyitja meg Románia és Bulgária alacsonyabb szakképesítésű munkavállalói előtt. Nekik is évi 20 ezer fő körüli kvótát határoz meg; a magasabb képzettségűek számára marad a jelenlegi, engedélyezéses rendszer.

Reid bejelentette azt is: a brit kormány a két országgal szemben csatlakozásuk pillanatáig, vagyis december 31-én éjfélig fenntartja a vízumkötelezettséget. Utána azonban az uniós szabályok szerint el kell törölni mindenféle utazási korlátozást.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkaerő-piacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából.

A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár 600 ezren is lehetnek. Az új tagállamokból érkezettek mintegy kétharmada lengyel.

A brit statisztikai hivatal nemrég kiadott összesítése szerint csak tavaly 194 953-an vállaltak újonnan munkát Nagy-Britanniában a kelet-európai uniós tagállamokból; közülük 119 856 - 61,5 százalék - volt lengyel. Magyarországról ugyanakkor alig hatezren érkeztek munkavállalási céllal; ez a teljes tavalyi szám 3,1 százaléka.


MTI - fidesz.hu