Az új gyógyszertörvény tervezetéről és várható hatásairól elmondta véleményét Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke (MH, okt. 16.), ám számomra érthetetlenül nem érintette a törvénytervezet egyik legérzékenyebb szakaszát, az intézeti gyógyszerellátást, ami a kórházakban az orvosi gyógyító munka egyik legfontosabb szakmai támogatója.

Súlyos következményekkel járna, ha a törvényt jelenlegi formájában fogadná el a parlament. A százéves intézeti gyógyszerészet megszüntetését ráadásul semmi sem indokolja. Akkor viszont miért nyit újabb frontot az Egészségügyi Minisztérium?

Koncepció vagy -hiány?

Hangos vita folyik a kiskereskedelmi forgalmú patikák létesítésének liberalizációjáról, egyes gyógyszerek patikán kívüli értékesítéséről, a piac szabályozó szerepéről stb. A kórházi gyógyszertárakról, melyek a gyógyszerkasszának majd a felét fedik le, szó sem esik. Hiába olvasom el a törvénytervezetet is, nem találom sehol az intézeti gyógyszertár, az intézeti gyógyszerészet fogalmát.
"Intézeti gyógyszerellátó" kifejezés szerepel meg az "ellátást biztosító gyógyszerellátási forma". Vajon mit jelent ez? Az intézeti gyógyszertár talán már nem számít egészségügyi intézménynek, ahogy a többi gyógyszertári típus? Puszta névváltoztatásról van szó, vagy koncepcióváltásról? Esetleg a koncepció hiányáról?

Az intézeti gyógyszertár központi szerepet tölt be a lakossági gyógyszerellátásban. Döntő mértékben és hosszú távon képes befolyásolni a teljes gyógyszerellátást és -felhasználást. Az új készítményeket és a gyógyszer-generációkat először a kórházakban próbálják ki, onnan kerülnek tovább az alapellátásba és a közforgalomba. A kórház ezért gyógyszermarketing-centrum is, de nem az üzleti szempontok dominálják, hanem a minőségi és szakmai követelmények.

Szerepe nélkülözhetetlen

A kórház sokágú szaktevékenységei révén kiemelkedik a lakossági gyógyszerellátás kereskedelmi jellegű struktúrájából. Csak néhány példa: klinikai gyógyszerészet - a terápiás bizottságon keresztül - a költséghatékony gyógyszerezést képes befolyásolni; keverékinfúzió-készítés a rosszindulatú betegségek kezelésénél vagy a vénásan táplált betegeknél elengedhetetlenül fontos; a vényt elfogadó szaktevékenység pedig a távozó betegek és a járó betegek ellátásának színvonalát emeli stb. És ami a lényeg: létük és működésük elválaszthatatlan az általuk kiszolgált egészségügyi intézménytől. Félő, a törvény épp az egyik legfontosabb szövetségesét súlytalanítja el. Az intézeti gyógyszertárnak ugyanis monitoring- és visszajelző funkciója is van a finanszírozó számára. Illetve kellene lennie.

A törvényjavaslat lehetővé teszi ugyan a kórházaknak, hogy a közforgalmú patikákra vonatkozó szabályok szerint létesíthessenek ilyeneket, ha akarnak. Ám ez azzal járna, hogy a több mint hatvan intézeti gyógyszertári egység vényt elfogadó speciális részlegeinek jelentős részét vagy be kell zárni (mert például kicsi az alapterülete, vagy nincs elég raktára), vagy bővíteni kell olyan építészeti, tárgyi és személyi feltételekkel, amelyeket eddig az intézeti gyógyszertár többi része biztosított. A közforgalmú patika hatóságilag, "irányításilag" kikerül a kórház fennhatósága alól, s csak az ÁNTSZ alá fog tartozni. Erre a sokszor hangoztatott párhuzamos finanszírozás miatt volna szükség? Igaz, létező gyakorlat lehet - néhány helyen -, hogy a bent fekvő beteggel megvetetik a gyógyszert, és nem ingyen kapja. De ennek semmi köze a kórházi patikákhoz, ilyesmi bárhol, bármely patikában megtörténhet. Továbbá: miért kell elválasztani az osztályon fekvő beteg gyógyszerellátását a kórház területén érvényes recepttel rendelkező magyar állampolgár kiszolgálásától? Ha a több mint tíz éve jól működő vényellenőrzési rendszert (BÉVER, vagy akár annak módosított változatát) kötelezővé tennék a fekvő betegek gyógyszerfelhasználásánál, akkor ez a probléma fel sem vetődhetne. (Az új, módosított rendszert már hónapokkal ezelőtt bemutatták az akkori egészségügyi miniszternek és az akkori OEP-főigazgatónak az Esztergomi Városi Kórházban.)

Miért tüntetik el?

A kormány által deklarált cél a költségvetés terhelésének csökkentése, a gyógyszerfelhasználás lassítása, a gyógyszerárspirál megállítása. Azaz költséghatékony egészségügyi ellátás kialakítása, amelynek egyik legfontosabb eleme a gyógyszerterápia. A törvény jelenlegi formájában el fog tűnni a kórházakból az ún. ingyenes gyógyszer, ami 15-20 százalékos azonnali költségnövekményt jelent az intézményeknek. A vényelfogadó részlegek közforgalmi módon történő engedélyeztetése további több tízmillió forintos kiadás lesz. Ráadásul örökre eltűnik az utolsó hely, ahol még esély van a gyógyszerészet mint szakma szerves bekapcsolására az orvosi gyógyító munkába.

Ezért nem érthető, hogy miért tüntetik el a gyógyszerfelhasználás egyik legfontosabb szereplőjét. Ahelyett, hogy erősítenék a szakellátásban betöltött szerepét, ártanak a költségvetésnek, ártanak a kórházaknak, ártanak a gyógyszerészszakmának, és ártanak a betegeknek.


Magyar Hírlap - fidesz.hu