Nem becsülném le a megmozdulásokat. Az, hogy Gyurcsány Ferenc egyelőre nem távozott, nem jelenti azt, hogy egy hónap múlva is őrzi még a posztját - nyilatkozta a Heti Válasznak Áder János, az Országgyűlés fideszes alelnöke, aki az ünnep előtt adott interjút a lapnak.

- Amióta nem frakcióvezető, alig hallottunk önről, aztán hirtelen feljelentette Gyurcsány Ferencet. Fél év elég volt, hogy beleunjon a parlament alelnökének kétségkívül nyugalmasabb szerepébe?

- Nem én, hanem a körülmények változtak, különösen az őszödi beszéd napvilágra kerülése után. Ahogy a köztársaság elnöke fogalmazott, erkölcsi válság támadt, amit a pénzügyi és politikai válság csak súlyosbított. A világban is párját ritkítja, hogy valaki hazugságkampánnyal nyeri meg a választást, aztán amikor lebukik, pökhendi módon az igazság bajnokának szerepében tetszeleg. Rezzenéstelen arccal kijelenti, hogy amit néhány hónapja ígért, az őt nem kötelezi semmire. Ezt látva úgy éreztem: tenni kell valamit.

- Jogászok nem látnak esélyt rá, hogy a bíróság elmarasztalja Gyurcsány Ferencet.

- Nézzük meg, hogy az igazságszolgáltatás kiállja-e az igazság próbáját. Én is kíváncsian várom az eredményt. Megítélésünk szerint megvalósult a közérdekű adatokkal való visszaélés, ami bűncselekmény.

- Az erkölcsi válságra azt a megoldást kínálták, hogy október 1-jén szavazzunk a Fideszre. Ez erkölcsös megoldás?

- Milyen más lehetőségünk lett volna?

- Például keresztbe állítják a taxikat az utakon.

- Ez esetben a baloldal lett volna a leghangosabb - a kettős mércét megszokhattuk tőlük. Most is mit kaptunk, pedig a választások előtt még a Hősök terére tervezett nagygyűlésünket is elhalasztottuk.

- Tehát attól féltek, hogy a ribilliót majd a Fideszhez kötik, s kevesebb voksot kapnak az önkormányzati választásokon?

- Mint 1988 óta mindig, az alkotmányos megoldásokat kerestük. Még akkor is, ha tudjuk, hogy ellenfelünk többnyire nem tartja magára nézve kötelezőnek ezt az elvet. Ha ugyanis annak tartaná, Gyurcsány Ferenc szeptember 17-én este vette volna a kalapját. Nem kényszer hatására, hanem önként. Nem tette. Ki másnak a véleményét tekinthettük volna irányadónak, mint a polgárokét? Az október 1-jei eredmény pedig azt mutatja, hogy a választók megvonták a bizalmat a kormányfőtől.

- Mégis, ez után mi szükség volt a 72 órás ultimátumra, majd a megkésett Kossuth téri tüntetésekre? A baloldal összezárt, és jót mulatott az erő nélküli ultimátumon.

- Az nevet, aki utoljára nevet. Nem dőlhettünk hátra az önkormányzati választások után, nem tehettünk úgy, mintha megoldódott volna a válság. Ha Gyurcsány Ferenc nem ismeri el a felelősségét, meg kell próbálni a választók segítségével hatni rá.

- Komolyan gondolták, hogy megijed néhány tízezer, öt és hat között tüntető Fidesz-szavazótól?

- Nem becsülném le a megmozdulásokat. Az, hogy Gyurcsány Ferenc egyelőre nem távozott, nem jelenti azt, hogy egy hónap múlva is őrzi még a posztját. Medgyessy Péter sem két héttel az európai parlamenti választás után kényszerült távozni - több mint két hónapnak kellett eltelnie. A tüntetéseink eddig még valóban nem értek célt, de ne felejtsük el, hogy a gyógyszerészek, a diákok, nagycsaládosok, rendvédelmi dolgozók is tüntettek már, és még fognak is. Az ingatlanadó tervezetét vélhetőleg nem nézik majd jó szemmel az ingatlantulajdonosok, az egészségügyi dolgozók a kórházbezárások ellen fognak tiltakozni. Alig találunk olyan társadalmi csoportot, amelyet nem sértett meg ez a kormány. Ők a Fidesztől függetlenül is hangot fognak adni a felháborodásuknak. Lesz, aki csak sajtótájékoztatót tart, és olyan is, aki az utcára vonul. Azt nem értem: Gyurcsány Ferenc miért nem látja be, hogy ez így nem fog menni.

- Az sem érthető: Gyurcsány Ferenc a probléma, tehát megoldás az is, hogy a szocialisták másik miniszterelnököt választanak, vagy az egész MSZP felelős, ahogy a Fidesz utóbb mondja?

- A Fidesz álláspontja egyértelmű. Először is: Gyurcsány Ferencnek mennie kell, hiszen valakinek viselnie kell a politikai felelősséget. Másodszor: fölajánlottuk egy szakértői kormány lehetőségét. Nem mintha a szocialistákat ne terhelné felelősség, ám az előrehozott választás most károkat okozna az országnak. Harmadszor: szükség van válságkezelő programra, amit viszont ez a kormány nem tud hitelesen elfogadtatni.

- A Fidesz talán hiteles? Most azt hangsúlyozzák, korábban is tudták, mekkora a gazdasági baj. Mégis épp ön volt az, aki a tizennegyedik havi nyugdíj törvénybe iktatását követelte a tavaszi kampányban.

- Ebben sincs ellentmondás. Nem ígértük, hogy kolbászból lesz a kerítés. Azt mondtuk, munkaközpontú gazdaságpolitikára van szükség, a munkahelyek gyarapodó száma az adóbevétel növekedésén keresztül pedig lehetővé tette volna a szociális kiadások növelését is.

- Egy idő után.

- Gazdaságpolitikánk egy éven belül éreztette volna a hatását. Egyszer már bizonyítottunk, s akkor ráadásul recesszió jellemezte a világgazdaságot. A Fidesz-kormány alatt egyszerre csökkent az infláció, a munkanélküliség, az államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya, emellett volt gazdahitel, diákhitel, lakástámogatás, Széchenyi-terv, gyerekek után adókedvezmény.

- Csakhogy ma rosszabb a helyzet, mint Horn Gyula után, s Brüsszel is eredményt vár.

- Rosszabb a helyzet? Nézzük meg az 1998-as állapotokat: 16 százalék fölött az infláció, közel tízszázalékos a munkanélküliség. Az államadósság nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya 60 százalék fölött. A minimálbér 18 500 forint. Nehogy azt mondja nekem valaki, hogy 1998-ban kényelmesen belehuppantunk a készbe! Négy évre rá viszont nem akadt elemző, aki válságosnak vagy akár rossznak minősítette volna az ország állapotát. Sőt Medgyessy Péter is azt ígérte: megtartanak minden általunk indított programot és még bővítik is őket. A nyugdíj- és béremelés után aztán elfogyott a tudomány. Merthogy elfogyott a pénz, amit az Orbán-kormány a kasszában hagyott. Ezután négy évig nem csináltak semmit.

- Mégsem éltünk rosszabbul tavasszal, mint négy éve.

- Mert a kormány osztogatni kezdett a kampányban, sőt az Országgyűlés adócsökkentési törvényt hozott, amely szerint ezermilliárd forintot hagynak az emberek zsebében öt év alatt. Ezt a választások után hatályon kívül helyezték, adóemelést hajtottak végre, s kiderült: kétezermilliárd forintot vesznek ki a zsebekből, mindössze két év alatt. Áprilisban azt hallottuk, négyszázezer új munkahely jön létre, ma már tudjuk, nőni fog a munkanélküliség. Kóka János hirdetésekben tette közzé, hogy az infláció a nulla százalékhoz közelít. A konvergenciaprogramból kiderül: jövőre a hat százalékot is meghaladja. Frakcióvezetőként rengetegszer kérdeztem: az államadósságnak a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya hatvan százalék alatt marad-e, azaz teljesítjük-e a maastrichti kritériumot? Azt mondták, igen, majd kiderült, már most 66-67 százalék, de tovább növelik, a tervek szerint 72 százalék fölé. Győzelme után Gyurcsány Ferenc azt magyarázta: ha nem lesz megszorítás, szeptembertől tíz százalék fölé emelkedik az államháztartás hiánya. Dilettantizmusát mutatja: lett megszorítás, mégis tíz százalék fölött van a deficit.

- Nem bánja, hogy ilyeneket nem frakcióvezetőként mond a parlamentben? Esetleg azért nem vállalt újabb ciklust, mert az Orbán Viktor által összeállított tavaszi Fidesz-listával nem tudott kibékülni?

- Szó sincs erről. Tavaly októberben bejelentettem, hogy nem vállalom a posztot, amikor még sem egyéni, sem listás jelöltjeinkről nem döntöttünk. Úgy gondoltam, ha nyerünk, akkor a kormányzó párt frakciója más karakterű vezetőt kíván, mint egy ellenzéki képviselőcsoporté. Ha pedig nem nyerünk, ha a választókat nem sikerült a mi oldalunkra állítani, akkor - úgy gondoltam - új frakcióvezetővel kell megpróbálni.

- Ezek szerint szent a béke önök között? Korábban pedig feszültséget okozott, hogy a Fidesz szervezeti rendszere megyeiről választókerületivé állt át.

- A szervezet átalakításával kapcsolatos véleményemet sosem rejtettem véka alá. Ilyen típusú viták 1988 óta vannak a Fideszben. Az lenne baj, ha nem így lenne.

- Úgy látszik, ebben sem ért egyet Orbán Viktorral, aki A vízválasztó című írásában kijelentette: nem örül az utódlásról és az egység kérdéséről folytatott jobboldali vitáknak.

- Magától értetődik, hogy a minket támogató értelmiség bírálatokat fogalmaz meg egy választási vereség után. Ezeket a kritikákat meg kell köszönnünk és meg kell fontolnunk. Az lenne a legnagyobb hiba, ha a Fidesz azt gondolná, hogy az önkormányzati választásokkal minden eldőlt, és a babérjain üldögélve előre megnyertnek tekintené a 2009-es európai parlamenti, majd a 2010-es országgyűlési választásokat.

- Azért egy a tábor, egy a zászló?

- A Fidesz az egyetlen olyan szervezet, amely versenybe szállhat a szocialistákkal: a MIÉP, a Jobbik és az MDF szereplése is azt mutatja, hogy a választók nem úgy számolnak ezekkel a pártokkal, mint amelyek képesek lennének kormányt váltani. Nekünk az a dolgunk, hogy azokat, akik a kormány távozását szeretnék, meggyőzzük; lehet, hogy ezzel vagy azzal a döntésünkkel nem értenek egyet, de mégiscsak a Fidesz jelenti az esélyt a kormányváltásra.

- A Fidesz mint a kisebbik rossz?

- Inkább azt mondanám: remélem, egyre több polgár számára lesz vonzó, hogy egy leendő polgári kormány a magukért és közösségükért tenni akaró embereken kíván segíteni, támogatná a családokat, a kis- és középvállalkozókat, hogy a középosztály erős pillére lehessen a XXI. századi polgári Magyarországnak.

Stumpf András, Heti Válasz - fidesz.hu