Igaz, elbocsátási és csődhullámról egyelőre nincs szó, a szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy hosszú hónapokba telik, mire a kormányzati lépések "leszivárognak" valamennyi gazdasági szereplőhöz. Az mkkv-k körében akkor lehet komoly gondokra számítani, amikor az év végén esedékessé válik az utolsó negyedéves vagy az éves adóelőlegek befizetése.

A több mint százezer evás vállalkozó például ekkor lesz kénytelen első ízben megfizetni a megemelt, immár 25 százalékos adót. Arra, hogy a munkaügyi központok még nem számolnak be tömeges elbocsátásokról, szintén több magyarázat adható: a közszférában nem ritka a féléves felmondási idő, a végkielégítések miatt pedig mind a köz-, mind a magánszférában csak fokozatosan válnak meg a dolgozóktól. Aki megteheti, nyilván nyugdíjba vonul, az önkormányzatoknál pedig valószínűleg most, a választások után kerül sor a végleges személyi döntésekre.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke régóta hangsúlyozza: a kisvállalkozások jelentős része nem lesz képes megfizetni a növekvő közterheket, különösen nem úgy, hogy a megszorítások miatt a következő egy-két évben a fizetőképes kereslet csökkenése várható.

Mindezek ellenére az okmányirodáktól és a munkaügyi központoktól is tudható - egyelőre "nem hivatalos" beszámolók formájában -, hogy az mkkv-k körében megszaporodott az elbocsátások aránya, és sokan adják vissza vállalkozói igazolványukat is. A cégbírósági adatok is arról tanúskodnak, hogy az ősz beköszönte óta folyamatosan csökken a kisvállalkozások száma, s különösen aggasztó, hogy a cégbezárások aránya az elmaradottabb térségekben a legmagasabb - számolt be nemrég a Napi Gazdaság. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint az adó- és járulékemelések arra kényszerítik a hazai vállalkozókat, hogy elbocsássák vagy feketén foglalkoztassák tovább a munkavállalókat, s a Magyar Nemzetnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is igen borús helyzetképet vázolt fel. Dávid Ferenc szerint az emberek a cégektől várják csökkenő reálkeresetük kompenzálását, ám azok erre nem képesek, hiszen őket is számos új és növekvő adó sújtja.

A vállalkozások az utóbbi években még soha nem vágtak neki olyan rossz feltételekkel a bértárgyalásoknak, mint az idén. A nemrég életbe lépett adótörvények ugyanis igen szűk mozgásteret hagynak a cégek számára, hiszen nehéz úgy tárgyalni a bérekről, hogy a kormány már világos és kemény elvárásokat fogalmazott meg az adó- és járulékbevételek mértékéről - közölte Dávid Ferenc. A főtitkár reméli, hogy tömeges csődhullám nem fenyegeti a magyar gazdaságot, a vállalkozások azonban a terhelhetőség határán vannak, ezért a közeljövőben korábban védettnek hitt munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

A távolabbi jövő sem ígér túl sok jót. A gazdasági szervezetek sérelmezik, hogy a jövőre induló II. Nemzeti fejlesztési tervben az uniós forrásoknak csupán a 12-15 százaléka jut a vállalkozások támogatására. Csalódás az is, hogy a 2007-es költségvetés tervezetében, amely szerdán került a kormány elé, nagyítóval kell keresni a reformokra legalább távolról hasonlító elemeket, miközben a gazdasági szereplők már tavasszal azt követelték: a kormány ne csak adóemelésekkel, hanem mélyreható reformok segítségével tegye rendbe az állami pénzügyeket. Némi költségvetési megszorításon túl azonban a jövő évi büdzsé tervezetében egyelőre csak a növekvő adó- és járulékbevételeknek jut fontos szerep.

MNO - fidesz.hu