A helyi önkormányzatok a pénzügyi tárca számításai szerint jövőre 3100 milliárd forint hitel nélküli bevétellel gazdálkodhatnak, amelyből több mint 830 milliárdot tesz ki a központi támogatás, és csaknem 515 milliárdot a tavaly befolyt szja-bevétel 40 százaléka, amit most osztanak szét. Korábban a településeknél maradt az összeg negyede, amelynek elköltéséről saját hatáskörben dönthettek, jövőre azonban a részesedés ötödével csökken a központilag szétosztott források javára. Utóbbiból a (többségében fideszes vezetésű) megyei önkormányzatoknak fele annyit szánnak, mint tavaly, ami 12 milliárd forinttal kevesebb forrást jelent. A Napi Gazdaság információi szerint sehogy sem halad viszont a területfejlesztési törvény módosítása.

A jogszabály módosításának jelenlegi stádiumáról az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban egyelőre nem tudnak érdemi választ adni: tervezet még nincs, és az is bizonytalan, hogy mikor lesz. Ennek az lehet az oka, hogy a kormány kutyaszorítóba került, hiszen az új törvénnyel nemcsak az önkormányzati választásokon elkönyvelt pozícióvesztését kell valahogy kompenzálnia - ahogy arra az október elején nyilvánosságra került Lamperth-beszéd is utalt -, hanem az Európai Uniónak is meg kell felelnie. Vélhetően ez okoz komoly nehézségeket a törvény előkészítése során, hiszen az unió térségfejlesztési politikájának alapelvei közé tartozik a szubszidiaritás és a decentralizáció, azaz a döntéseket és azok végrehajtását mindig arra a területi szintre kell helyezni, ahol a legjobban tisztában vannak a problémákkal, illetve a teendőkkel. Magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitűzést alacsonyabb szinten is el lehet érni. Ezzel a követelménnyel kerülhet szembe bármilyen jogszabály, amely a regionális tanácsokba az országos politikából - például a minisztériumokból - "küld le" döntéshozókat. Márpedig az MSZP úgy tudna javítani jelenlegi pozícióján, ha a minisztériumi delegáltak számát növelné a regionális tanácsokban.


Napi Online - fidesz.hu