A Norwegian Pearl nevű luxushajó okozhatta az Európa nyugati részét sötétségbe borító, szombat esti áramszünetet. A valódi ok azonban inkább az európai hálózat túlterheltségében keresendő - állítják német szakértők.

A luxushajó szombat este tízkor futott volna ki a keleti-tengeri Papenburg kikötőjéből, és a biztonságos áthaladás érdekében kikapcsolták az itt átívelő nagyfeszültségű vezetéket. Rövid időn belül több millió ember otthona borult sötétségbe - a '70-es évek óta nem volt példa hasonló áramkimaradásra Európában. Hat német tartomány mellett Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában fél vagy egy órára szünetelt az áramszolgáltatás. Olaszország több régiójában is jelentős áramkimaradást tapasztaltak: a dél-olaszországi Puglia tartomány Lecce városában és a környező településén negyedórán át szünetelt az áramszolgáltatás, míg az északnyugati Piemontban 20-30 percen át nem volt áram. Németországban Észak-Rajna-Vesztfáliában, Bajorországban, Baden-Württembergben és a Saar-vidéken volt áramkimaradás, de csekélyebb mértékben szinte az összes tartományt sújtotta a probléma. Az országban a legnagyobb csapás ugyanakkor a német államvasutat érte több mint száz vonat hosszabb-rövidebb ideig tartó megállásra kényszerült. Rövid időre megbénult a forgalom a kölni repülőtéren, s átmeneti ideig a tartalék aggregátorok üzembe helyezésére volt szükség. Franciaországban ötmillió fogyasztó - a lakosság 10 százaléka - maradt elektromosság nélkül, a többi közt Párizs környékén is. Összeomlott a segélyhívó hálózat, akadozott a gyorsvasutak forgalma. Nem voltunk messze Európa teljes elsötétülésétől - nyilatkozta Pierre Bornard, a francia áramszállítási hálózat igazgatótanácsának tagja.

A vezetéket üzemeltető német E.ON Netz szóvivője szerint a magasfeszültségű vezeték kikapcsolása rutineljárás, eddig már többször került rá sor, de soha nem járt ilyen következményekkel. Valószínű azonban, hogy mégis kapcsolatban van az európai áramkimaradással: a szóvivő szerint ezzel váratlanul túlterheltté vált az északnémet hálózat, és ez éreztette hatását Európa-szerte.

"A helyzetet úgy kell elképzelni, mint egy autópálya-dugót: ha egy kijáratot lezárnak, akkor feltorlódik a forgalom. Így működnek az áramvezetékek is" - magyarázta a szakértő a kevésbé hozzáértőknek. A hivatalos magyarázatot arra, hogy vajon eddig miért nem okozott ez soha gondot, és vajon miért éppen a tél elején jelentkezett a probléma, még keresik. Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter mindenesetre máris figyelmeztette az áramszolgáltatókat: törvényes kötelezettségük a megbízható áramszolgáltatás, és tetemes nyereségüket ideje lenne a vezetékrendszer megújítására és karbantartására fordítani. Az áramszünet újabb lökést adhat a német kormánynak, amely januárban kezdődő EU elnöksége egyik fő célnak a közös európai (fenntartható és megbízhatóan működő) energiapiac megalkotását tűzte ki.

A nagy német szolgáltatók, az RWE, az E.ON ugyan csak jóval későbbre ígérik a pontos elemzést, de a szakértők már most az időjárást, a szokatlan hideget "teszik felelőssé". Pedig inkább Európa vezetőit okolhatnák, hiszen a szombati német "áramdeficittel" egy időben a kontinens más pontjai kapacitásfelesleggel rendelkeztek. Vagyis; az áramválság az EU közös energiamegfigyelő központjának hiányosságára világít rá.

Erről beszélt Romano Prodi olasz miniszterelnök is ANSA olasz hírügynökségnek, mondván: "Egymásra vagyunk utalva, de egy közös hatóság hiányában mégsem tudunk egymásnak segíteni. Teljesen ellentmondásos helyzet, hogy miközben számos európai hálózat és kapcsolat létezik, nem működik központi európai hatóság az energiaellátás terén" - nyilatkozott. Magyarország csatlakozik az olasz miniszterelnök javaslatához, hogy hozzanak létre egy közös európai áramszolgáltatási hatóságot - mondta a Kóka János gazdasági miniszter az MTI-nek vasárnap este. Kóka november 14-re Budapestre hívta a közép-kelet-európai országok energetikával foglalkozó minisztereit. A tanácskozás témáit - a hétvégi nyugat-európai események miatt - kibővítik a regionális villamosenergia-rendszer irányításának a kérdéseivel.

Az Európai Bizottság elképzelését a közös energiaellátási megfigyelőközpont létrehozására a márciusi EU-csúcson vetették el a tagállamok, részben túlzott bürokráciától tartva, részben saját szabályozó hatásköreiket féltve. - Tudnunk kell, hol milyen folyamatok mennek végbe; hogyan állunk a vezetékekkel, megváltozott-e valahol a kereslet-kínálat aránya; milyen tartalélok állnak rendelkezésre - nyilatkozta lapunknak az uniós csúcson, a "piaci obszervatórium" kapcsán Andris Piebalgs energiaügyi EU-biztos, nem tudva, hogy a tagországok már másnap keresztülhúzzák a számításait. EU-szakértők szerint a huszonötök energiaellátási infrastruktúrája mára elavult, s ezermilliárd euró befektetésre lenne szükség a helyreállításhoz. Ugyanakkor nő a fogyasztás, s a két tényező együtt növeli az áramkimaradások kockázatát.

Három évvel ezelőtt, egy szeptemberi napon Olaszország igen közel került a teljes elsötétüléshez; csak Szardínia szigetét nem érintette az áramkimaradás. Egyes régiók húsz órára maradtak elektromosság nélkül.

Ukrajnában is volt áramkimaradás: több mint kétszáz ukrán település maradt áram nélkül a havazás és hóviharok miatt. A kiadós szombati havazás, majd a kibontakozó hóviharok 11 megyében okoztak károkat, elsősorban a lvivi (lembergi) körzetben bénítva meg az áramszolgáltatást. Itt a távvezetékek nem bírták el a hó súlyát, leszakadtak, s az automatikus biztonsági rendszer 93 település áramellátását szakította meg.

Szőcs László, Népszabadság


fidesz.hu