Az MVH alapvetően az uniós agrár- és vidékfejlesztési pénzeket utalja ki a hozzájuk kapcsolódó nemzeti kiegészítésekkel együtt, illetve több, tisztán hazai jogcím kifizetését is intézi.
Az adatvédelmi biztos állásfoglalása leszögezi: az EU-s és a hazai dotációk azonos szintű nyilvánossága indokolt, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás átlátható legyen. Ez jogi értelmezések szerint azt is jelenti, hogy nemcsak az uniós támogatások, hanem a magyar agrárbüdzsé részletes kifizetési adatai is közzéteendők.
A Világgazdaság még tavaly fordult az adatvédelmi biztoshoz annak megállapítására, nyilvánosak-e a kifizetési adatok. Megkeresésünk oka az volt, hogy az MVH nem adott részletes információt a kiutalásokról (elsősorban a legnagyobb részarányt képviselő uniós területalapú dotációkról), csupán az országos összesített adatot volt hajlandó közölni. A szervezet akkor azzal indokolta álláspontját, hogy a területalapú támogatások részletei nem minősülnek nyilvános adatnak. Erre alapozva nemcsak a jogosultak nevének közzétételét tagadta meg, hanem például a birtokméret szerinti kifizetési információk nyilvánosságra hozatalát is (VG, 2005. november 16.).
Péterfalvi Attila mostani állásfoglalása szerint az EU-s agrár- és vidékfejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek a neve, az igényelt források célja és összege nyilvános és közzéteendő adat. Nem lehet mérlegelni, hogy a kedvezményezett magánszemély, egyéni vállalkozó, cég vagy egyéb szervezet. Az adatokat bárki megismerheti és felhasználhatja.
Az ombudsman az Alkotmányra, a polgári törvénykönyvre, illetve az adatvédelmi és az államháztartási törvényre alapozta álláspontját. Nem tartom elfogadhatónak, hogy az MVH nem tesz eleget közzétételi kötelezettségének - hangsúlyozza hivatalos levelében az ombudsman. Hozzáteszi: felkérte a hivatal elnökét, gondoskodjon a támogatási adatok nyilvánosságra hozásáról, és erről az adatvédelmi biztosi hivatalt is tájékoztassa. Az adatszolgáltatást sem pénzügyi ok, sem szűkös munkaerő, sem belső szervezési fogyatékosság nem akadályozhatja - állapította meg.
Az év közben módosított költségvetési előirányzatok szerint az agrárpiaci szereplők 425,3 milliárd forint támogatáshoz juthatnak 2006-ban. Ennek mintegy 60 százaléka (248 milliárd forint) az unióból, 40 százaléka (177 milliárd) a hazai büdzséből származik. A legnagyobb részarányt (csaknem 200 milliárdot) a területalapú uniós források (SAPS) és az azokhoz társuló nemzeti kiegészítések (top-up) teszik ki. Vidékfejlesztésre összesen 126,3 milliárd forintnyi EU-s és hazai pénz jut. Az uniós piaci kifizetések mintegy 44 milliárdra, a tisztán hazai büdzséből juttatott nemzeti támogatások 56 milliárdra rúgnak (utóbbiak zömmel korábbról származó determinációkat egyenlítenek ki). A pénzek 90 százalékát az MVH kezeli, míg a determinációkat (beruházási és kamattámogatási kötelezettségeket) a kincstár és az APEH fizeti.
Az MVH korábban egyes vidékfejlesztési pályázatok - alapvetően a Nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programja (avop) - konkrét eredményeit nyilvánosságra hozta, de egyéb kifizetésekről nem közölt részletes adatokat.
Az adatvédelmi biztos állásfoglalásával ajánlást fogalmazott meg, vagyis a megállapítások nem kötelező érvényűek a hivatal számára, amely nem reagált azon kérdésünkre, mit kíván tenni. Az FVM-ben úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a tárca jogi főosztálya tanulmányozza az ombudsmani állásfoglalást. Az ügy bíróság elé vihető, ha az MVH az adatvédelmi biztos ajánlásának nem tesz eleget. A nyilvánosságra hozatal a közeljövőben különösen aktuálissá válik, mivel a hivatal december elsejétől kezdi meg a 122 milliárdnyi ez évi SAPS-támogatás, januártól a 78 milliárdnyi top-up forrás kiutalását.
Világgazdaság - fidesz.hu