"A társadalom sok áldozatot elvisel, ha hisz benne, hogy a terhek vállalása elkerülhetetlen ugyan, de bármily fájdalmas is, értelme van. Ez a hit ingott meg a parlamenti választások utáni hónapokban, majd omlott össze a benzináremelés bejelentésekor, és ezért a Kormányt rendkívüli felelősség terheli. A mostani súlyos politikai megrázkódtatás kellett ahhoz, hogy a miniszterelnök úr utólag teljes egyértelműséggel beszéljen arról, amit már azt az országgyűlési választások idején, de legkésőbb a Kormány megalakulásakor el kellett volna, hogy mondjon. A Kormány még a helyhatósági választások két fordulója között is úgy tett, mintha az ország mozgósítható tartalékokkal rendelkezne, és különféle nehezen teljesíthető ígéretekkel is élt. Ugyanez idő tájt a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kétségbe vonta a Gazdaságkutató Intézet mérsékelten borúlátó jóslatait, és minden illetékes tagadta tulajdonképpen, hogy ok lenne a benzin árának közeli felemelésére. Amikor azután a hosszas halogatás miatt már drasztikussá váló áremelést mégis elhatározták, a Kormány úgy járt el, mintha szokványos lépésről lenne szó. Nem számolt vele, hogy a köznyugalmat próbára tevő intézkedést hoz, melyről előzetesen tanácskozni kellene az érdekvédelmi szervekkel és az ellenzéki pártokkal, miként az szokás a demokráciákban.
(...)
Végezetül: abból kellett volna kiindulni, hogy amikor egy tiltakozó megmozdulás az egész országra kiterjedő mozgalommá dagad, akkor demokratikus kormánynak mindenképpen a békés, tárgyalásos kibontakozás útját kell keresnie. A Kormány egynémely tagja, a vezető kormánypárt egynémely politikusa ellenben nagy energiával próbálta elhitetni - és sajnos nem kizárt, hogy maga is hitte -, hogy törpe minoritás áll vele szemben, sőt politikai bujtogatókat is látni vélt.
(...)
A következő hónapokban ennek az országnak egy sor további, rendkívül súlyos szükségintézkedést kell még elviselnie. Hogy a gazdaság és a demokratikus rend ne omoljon össze, a társadalom és a Kormány között egyetértésnek kell lennie abban, hogy ezek az intézkedések elkerülhetetlenek, és vállalásuk nem céltalan. A társadalomnak vissza kell nyernie a hitet, hogy a Kormány igazat mond, lépései kiszámíthatóak, és a gazdasági kibontakozást szolgálják.
(...)
Mi csak annyit állapíthatunk meg: ahhoz, hogy Magyarország újabb politikai megrázkódtatások nélkül valósítsa meg gazdaságának kiegyensúlyozását, olyan kormányra van szüksége, amelynek a nép elhiszi, hogy amit tesz, még ha fájdalmas is, okvetlenül meg kell tennie, és hogy nem titkolja el, ha fájdalmat okozó lépésekre kényszerül. Úgy gondoljuk, hogy a történteknek további tanulságai is vannak."


Pető Iván a taxisblokádot követően az Országgyűlésben, 1990. október 29.