Az Európai Unió tagállamai többségének megítélését javította, Magyarországét azonban mind az államháztartási hiány, mind a gazdasági növekedés kilátásait tekintve rontotta az Európai Bizottság. Hazánk az egyetlen ország, amelynek a 2007-es GDP-bővülési előrejelzése most alacsonyabb, mint tavaszi prognózisban volt.

Jobban élünk, mint jövőre

Az idei GDP-bővülési kilátások is jobbak lettek a 25-ből 22 tagállamban. Hazánk mellett Dánia előrejelzése lett rosszabb - de a 0,6 százalékpontos magyarral szemben csak 0,2 százalékponttal -, míg Ciprusé változatlan maradt. Az idei 4 százalékunk így is 1,2 százalékponttal jobb az uniós átlagnál, a jövő évi 2,4 százalék azonban már megegyezik vele.

A bizottság az államháztartási hiánnyal kapcsolatos előrejelzéseit is frissítette. A magyar adatok szintén rosszabbak lettek, ám itt nem mi vagyunk az egyetlenek, akik kilátásai romlottak. A bizottság lejjebb vitte a csehek, a szlovákok és a litvánok 2006-os deficit-előrejelzését is, míg a lettekét szinten tartotta. A jövő évre a cseh, a lett, a litván, a szlovák és a magyar deficitcél romlott a májusi prognózishoz képest.

A magyar deficitkilátások minden tekintetben a legrosszabbnak számítanak. Brüsszel 7,4 százalékra becsüli az államháztartási hiányt - a költségvetés és a konvergenciaterv 6,9 százalékkal számol, de a bizottsági anyag még a költségvetés benyújtása előtt készült el -, ami csaknem kétszerese lesz a második legdeficitesebb ország, Portugália hiányának. Ráadásul nálunk 0,4 százalékos defcitnövekedés van májushoz képest, míg a portugáloknál 0,9 százalékos hiánycsökkenés.

A magyar adatokkal kapcsolatban Joaquín Almunia európai pénzügyi biztos elmondta: olyan intézkedéseket az előrejelzésben nem vettek figyelembe, amelyeket hivatalosan még nem jelentettek be. Nem vesszük garantáltnak a még nem közölt intézkedéseket - mondta. Brüsszel folytatja a magyar helyzet figyelését, csakúgy, mint az EU-beli 3 százalékos deficithatár többi megsértője esetében. Almunia hozzáfűzte: legutóbbi információi szerint a magyar hiány szintje valamivel kedvezőbb lehet, mint az előrejelzésben szereplő.

A belső kereslet adja az erőt

A bizottság hétfőn kiadott őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az Európai Unióban eléri az átlagos 2,8, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot, a tavalyi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos GDP-többlet után.

Az uniós lendület fő mozgatója Joaquín Almunia szerint a belső kereslet - különösen a beruházások - erőteljes növekedése és a világgazdaság tartós növekedése. A gazdaság lendülete azonban 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági irányzatok, főként az Egyesült Államokban várható lassulás miatt valamelyest kisebb lesz az ideinél. A GDP növekedése a következő két évben mégis a potenciális szint környékén marad.

A bizottság szerint Magyarországon a költségvetési intézkedések miatt az év végéig valamelyest csökkenhet a közfogyasztás, annál kisebb mértékben a lakossági fogyasztás, de a beruházások erősen hozzájárulnak a GDP-növekedéshez. Jövőre a belső fogyasztás meredekebb, átmeneti csökkenése várható, ezen belül a lakossági kereslet várhatóan 0,5 százalékkal szűkül, miután az idén 3 százalékkal, tavaly 3,9 százalékkal, 2004-ben 3,1 százalékkal, 2003-ban 8,4 százalékkal nőtt.

Hétmillió új munkahely

Az EU-ban 2006-2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). A munkanélküliség a tavalyelőtti több mint 9 százalékos csúcsról 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető az EU-átlagában, illetve 7,4 százaléka az euróövezetben. Magyarországon idén 7,3 százalékos, a következő két évben 7,7 százalékos munkanélküliséget jósol Brüsszel.

A kiábrándító évek után az EU gazdasága idén az évtized eddigi legjobb teljesítményét nyújtja, és a növekedés várhatóan jövőre és 2008-ban is eléri az inflációmentesen fenntartható szintet. Ez a kedvező világgazdasági feltételek mellett lezajló gazdasági reformoknak és a költségvetési konszolidációnak köszönhető, és arra kellene ösztönöznie a tagállamokat, hogy folytassák ezt a politikát - mondta Almunia.

Stagnáló infláció

Az infláció idén a várt 2,2 százalékon marad átlagosan az euróövezetben, míg az EU-ban várhatóan 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedik. A maginfláció Almunia szerint visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Az átfogó fogyasztóiár-infláció vélhetően 2,1 százalék felett marad jövőre, 2008-ban az euróövezetben 1,9 százalékra csökken.

Magyarországnak idén 3,9 százalékos, jövőre 6,8 százalékos, 2008-ban ismét 3,9 százalékos inflációt jósol a bizottság. A jelentős emelkedés okaiként az áfanövekedést, az ártámogatások megnyirbálását, a forint leértékelődését, az olajár-növekedést és bizonyos szabályozott árak emelkedését nevezte meg. 2008-ban az adóintézkedések hatásának múlásával, az energiaárak várható csökkenésével és a ciklikus adottságok hatásának mérséklődésével az áremelkedés erős lassulása várható Magyarországon.

Az eladósodottság csökken

Az átlagos államháztartási hiány idén mind az EU-ban, mind az euróövezetben a GDP 2 százalékára csökken a tavalyi 2,3 százalékról, illetve 2,4 százalékról, "főként a vártnál magasabb adóbevételek okán". Az általános javulás ellenére öt tagállamnak, közte két euróövezeti tagnak az idén még mindig a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiánya marad.

Az EU-tagországok összes közadóssága az összes GDP-nek bizonyára a 62,5 százaléka lesz az idén, jövőre 61,4 százalék, 2008-ban 60,4 százalék várható. Az euróövezetben 69,4 százalékra, jövőre 68,0 százalékra, 2008-ban 66,9 százalékra számít a bizottság. A Magyarországra vonatkozó jóslat rendre 67,6 százalék, 70,9 százalék, illetve 2008-ra 72,7 százalék.

index.hu - fidesz.hu