El kell búcsúznia a házipénztáradótól a kormánynak - valószínűleg erre a következtetésre jutott tegnap az Alkotmánybíróság az adónemmel kapcsolatos beadványok kapcsán. A Népszabadság úgy tudja, a taláros testületben a többség véleménye szerint nem állja ki az alkotmányosság próbáját a jogszabály. A bíróság álláspontja azonban egyelőre nem ismert, a hivatalos közleményt csak jövő hétfőn hozzák nyilvánosságra - addig a bírák a döntéstől esetlegesen eltérő véleményüket fogalmazhatják meg.

Veres János pénzügyminiszter mindenesetre újabb adóemeléssel pótolná a házipénztáradót, ha azt az alaptörvénybe ütközőnek találta az AB. Ez az ATV Pont 7 című műsorának adott nyilatkozatából derült ki. Így az is sejthető: a szaktárca korántsem biztos abban: megállja a helyét a házipénztáradóról szóló, egyébként meglehetősen sokat és sokak által vitatott jogszabály.

Más kérdés: van idő a pótlásra, a házipénztáradóból ugyanis először 2008-ban keletkezne bevétele a büdzsének - mintegy ötmilliárd forint a Pénzügyminisztérium becslése szerint. Házipénztáradót egyébként azoknak a cégeknek kellene fizetniük, amelyek pénztárában a napi átlagos zárókészlet meghaladja az elismert, vagyis a 300 ezer forintos szintet - mégpedig az így kalkulált többlet 20 százalékát.

A meglehetősen szűk szavúra sikeredett adószabályt anno kettős indoklással látta el a pénzügyi kormányzat. Egyrészt a készpénzes fizetés visszaszorítására (vagyis a bankkártyás, banki átutalásos fizetés ösztönzésére) hivatkoztak, másrészt arra, hogy az indokolatlanul felgyülemlett házipénztár a cégek, cégtulajdonosok egyfajta vagyonát rejti, s így a vagyonadóztatás elve alapján lehet azt bevonni a közteherviselésbe. A jogszabály ellen aztán az Adótanácsadók Egyesülete és a Fidesz is az AB-hoz fordult.

A döntéstől függetlenül azonban jelentősebb, 10 milliárdos összegre számíthat a kormány 2007-ben a cégek pénztárai kapcsán, ám e lehetőséget nem az ominózus - feltehetően eltörlésre váró - jogszabályban határozták meg. Azokban a cégekben ugyanis, ahol túlzottan magas a pénztári állomány és ennek megfelelően magas a korábbi évek nyeresége alapján képzett eredménytartalék szintje is, most a tagoknak tagi betétjük arányában lehetőségük nyílik majd kedvezményes, tízszázalékos osztalékadó mellett csökkenteni ezt a pénztári állományt, illetve kivenni az eredménytartalékot. Evvel elvileg az AB elé került adótörvény által szabott 300 ezer közelébe lehet csökkenteni a pénztári átlagos záró egyenleget. Bár, ha megsemmisítő döntés született, már nem kell a 20 százalékos pénztáradótól tartani. A 10 százalékos osztalékadó mindazonáltal kedvező lehetőség, tekintve: egyébként 25, illetve 35 százalékos adómérték él. S ahol valóban csak papíron létező, már elköltött jövedelmek szerepelnek a könyvekben házipénztár gyanánt (a szaktárca becslése szerint ez 100 milliárdos tétel az országban), ott valóban érdemes a kedvezménnyel élni, hiszen előbb-utóbb ki kell venni a vállalkozásból ezt a pénzt.

A helyzet persze korántsem ilyen egyszerű: tízszázalékos osztalékadóval ugyanis csak a napi átlagos záró pénzkészletnek a napi átlagos készpénzforgalom kétszeresét meghaladó részét lehet kivenni. Magyarán az jár jól, akinek már egy ideje a pénztárában hever a szóban forgó összeg, utólag azt növelni nem érdemes. Emellett azonban az is bonyolítja a helyzetet, hogy az eredménytartalékhoz csak az nyúlhat hozzá, aki az előző, vagyis jövőre a 2006-os évi eredményét már kivette osztalékágon 25, illetve 35 százalékos adó mellett. Úgy tűnik tehát, a valószínűleg elbukott házipénztáradó osztalékágon a becsült tízmilliárdnál többet is hozhat a "köz konyhájára" 2007-ben, még ha a 2008-as ötmilliárdos bevétel el is marad.

A bevezetett adónem elleni kifogások

- Többnyire nem vagyont és/vagy jövedelmet adóztatna.
- Így elvonja a hitelezők követeléseinek fedezetét.
- Korlátozza a gazdasági versenyszabadságot: tevékenységre, cégtípusra való tekintet nélkül egy azonos, diktált értékhez köti az adófizetést.
- Előnyben részesíti a bankokat: az adófizetés csak rendszeres, egyébként nem feltétlenül szükséges banki befizetésekkel kerülhető el, ami után a pénzintézet díjat von le.
- Nem a törvény valós céljának megjelölésével született a jogszabály: a készpénzforgalom visszaszorítására hivatkoznak, holott az osztalékfizetés halasztásával élő cégeknél ez "kvázi osztalékadóztatást" jelent.

Adótanácsadók Egyesülete, Népszabadság, MNO - fidesz.hu