A londoni üzleti napilap szakírója szerint a Gazprom földgázipari csoport, amely "gyakran a Kreml külpolitikai részlegeként is működik", egyszerűen nem termel elég gázt az évente több mint 6 százalékkal növekvő orosz gazdaság ellátáshoz. A Gazprom kitermelésének háromnegyedét adó három legnagyobb lelőhely hozama meredeken csökken, a szovjet korszak óta termelésbe fogott egyetlen nagy mező kiaknázása most tetőzik, és az összesített gázkitermelés gyakorlatilag stagnál, áll a Financial Timesban. Az elemzés szerint több mint tízévi késlekedés után a Gazprom ebben hónapban döntött a sarkvidéki Jamal-félszigeten lévő, alig megközelíthető nagy földgázmező művelés alá vonásáról, de innen legkorábban 2011-ben kerülhet gáz a piacra. Mindeközben"a belső gázkereslet évente 2,2 százalékkal növekszik, és ha a növekedési ütem 2,5 százalékra gyorsul, valóssá válik az ellátási válság kockázata, idézi a lap a UBS bankcsoport oroszországi részlegének nemrégiben kiadott jelentését.

Az UES áramszolgáltató monopólium, amely az orosz belső gázellátás 37 százalékát használja fel, már ezen a télen 6,5 milliárd köbméteres gázhiánnyal számol, ami csaknem az 5 százaléka a cég teljes felhasználásának. A hiánynak a Financial Times elemzése szerint nemzetközi kihatása is van, ugyanis azt jelenti, hogy a Gazprom, legalábbis rövid távon, nem lesz képes növelni európai szállításait. Ez azzal a következménnyel is járhat, hogy jóllehet
Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett egy gázvezeték kiépítésére Nyugat-Szibéria és Kína között, Oroszország nehézségekbe ütközhet, ha meg is akarja tölteni e vezetéket gázzal, áll a londoni napilap keddi írásában.

Szakértők szerint a problémát nem a gáz hiánya okozza - Oroszországé a teljes világkészlet 16 százaléka -, hanem a Gazprom stratégiája. Az elmúlt években a cég mindenre szórta a pénzt, csak a tartalékok fejlesztésére nem költött. A vállalat évek óta Türkmenisztánból szerzi be a hiányzó mennyiséget, de ezért nem hajlandó az európai árszintet akár csak megközelítő árat fizetni. A két ország viszonya azonban mára feszültté vált, de ennél is aggasztóbb, hogy - a UBS jelentése szerint - a türkmén hatóságokkal "elszaladhatott a ló ... 2009-től kétszer annyi mennyiségre írtak alá szerződéseket, mint amennyit termelni tudnak", áll a Financial Timesban.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója, Claude Mandil már márciusban azt írta szintén a Financial Timesban, hogy évente 11 tízmilliárd dollárnyi infrastrukturális fejlesztésre van szükség az orosz gáziparban az Európát fenyegető ellátási hiány elhárítására. Mandil szerint az európai gázárak ismeretében valószínűtlen, hogy a Gazpromnak nincs elég tőkéje a szükséges fejlesztésekre, de úgy tűnik, hogy e tőke inkább a fogyasztók piacain, valamint tengerentúlon végrehajtott "megaprogramokba" és felvásárlásokba áramlik. Az ellátási hiányok megelőzése végett új mezők termelésbe vételére és új szállítási infrastruktúrára van szükség, de az ilyen jellegű beruházások hiánya máris ellátási feszültségeket okoz, és az azonnali cselekvés elmaradása még magasabb fogyasztói gázárakat és hiányt eredményezhet, állt a londoni üzleti napilapban tavasszal megjelent írásban.

MTI - fidesz.hu