A jövő évi költségvetés "félreformot" tartalmazó megszorító csomagja alapvetően kedvező kilátásokat biztosít az állampapír-piaci és a forintbefektetéseknek.

Magyarországon a háztartások éves folyó megtakarítása fedezi a vállalatok finanszírozási igényét, ezért az ország külföld felé történő eladósodása lényegében az államháztartás durva túlköltekezéséből ered. A költségvetési hiány jelentős csökkenése így mérsékli az ország devizaéhségét, ez megalapozza a forint stabilitását, hiszen a hazai devizakereslet kielégítéséhez nem lesz szükség spekulatív forró pénzekre.

A 2007-es büdzséterv nem a legjobb szerkezetben, de jó irányba tett lépés. Magyar paradoxon, hogy a konfliktuskerülés és a jövő generációinak a sorsa (amelyek ma nem hallathatják a hangjukat) szempontjából csak ritkán kritizálják a kormányt.

Sor kerülhetett volna határozott lépésre korábban is, sőt akár nem is lett volna szükség csomagra, ha nincs a 2002-es osztogatás - és itt most hagyjuk, ki milyen arányban részesedett ebből. Az elvesztegetett esztendők évi 1-2 százalékos növekedési veszteséget okoznak.

Így tehát attól függően jósolhatjuk meg a veszteség mértékét, hogy mikortól számítjuk a gazdaságpolitika felelőtlenségének a kezdetét, és mit gondolunk a kedvező hatások megindulásáról. Öt-hét év lemaradást számolva idei áron nagyságrendileg 1700-2300 milliárd forint többletjövedelmet jelent ez, azaz egy főre vetítve 170-230 ezer forinttal magasabb nemzeti jövedelemmel lehetne több. Enynyibe került. Ebből háromnegyed részben a lakossági jövedelem "részesül", azaz havi 15-20 ezer forinttal lehetne magasabb az átlagjövedelem. Ha nem változtatunk a választási osztogatások gyakorlatán és majd ismét választási költségvetés készül, akkor újabb veszteséget könyvelhetünk el a 2011-2012-es megszorítások idején is.

A szerző az ING Bank vezető elemzője
Barcza György


Világgazdaság - fidesz.hu