"Új perspektívára van szükség" - jelentette ki szerdán George Bush amerikai elnök, aki elismerte: "sok amerikai" adott hangot elégedetlenségének a keddi választásokon amiatt, hogy nem haladnak előre a dolgok Irakban. A 74 éves Donald Rumsfeld 2001 óta állt az amerikai védelmi minisztérium élén. Közel hat éven át tartó, vasmarokkal való irányítása és ellentmondásos döntései egyre több bírálatot váltottak ki a külvilágban és a hadsereg berkein belül is.

Miután 25 év után visszatért a Pentagonba, amelyet már vezetett, az volt a feladata, hogy átalakítsa az amerikai hadsereget, kisebbé, rugalmasabbá és a hidegháború utáni korszak kihívásaihoz jobban alkalmazkodóvá tegye. A 2001. szeptember 11-i, New York-i és washingtoni terrortámadások után került előtérbe, s magára vállalta a terrorizmus elleni "hosszú háborút". A tálib rendszer gyors megdöntése Afganisztánban 2001-ben és az Irak elleni invázió 2003-ban megerősítették jelentőségét. Sikerült háttérbe szorítania az akkori külügyminisztert, Colin Powellt, kihasználva kivételes kapcsolatait Dick Cheney alelnökkel.

A kellemetlenségek ezután kezdődtek. 2004 áprilisában a Bagdad melletti Abu Graib börtönben amerikai katonák irakiakkal szemben alkalmazott kínzásai hatalmas nemzetközi botrányt okoztak. A katonai igazságszolgáltatás elítélt egy tucatnyi alacsonyabb rangú katonát, akiket Donald Rumsfeld "rothadt almáknak" nevezett, de egyetlen magas rangú tisztet vagy civil Pentagon-vezetőt sem marasztaltak el. A hadsereg vizsgálata tisztára mosta Ricardo Sanchez tábornokot, az Irakban állomásozó amerikai egységek akkori parancsnokát és három másik magas rangú tisztet. Ezt követően Rumsfeld azt állította, hogy kétszer is felajánlotta lemondását a botrány kirobbanása után, de Bush elnök elutasította azt.

Rumsfeld hivatali ténykedésén nyomot hagyott a kubai Guantánamóban működő amerikai börtöntábor is, amelyet 2002 januárjában nyitottak meg. Az amerikai hadsereget azzal vádolták, hogy bántalmazza a foglyokat. Az őrizetesek éhségsztrájkokat folytattak tiltakozásul vádemelés nélküli fogva tartásuk ellen, és 2002 júniusában hárman öngyilkosságot követtek el. Amint bejelentették a miniszter lemondását, egy, a guantánamói foglyokat védő ügyvédi szervezet figyelmeztetett: Rumsfeld ellen bírósági eljárás indulat a kínzások alkalmazásában való szerepéért.

De elsősorban az iraki helyzet fokozatos romlása volt az, ami miatt Donald Rumsfeld egyre több kritikát kapott. Ellenfelei azt vetik a szemére, hogy túlságosan rózsaszínű szemüvegen keresztül nézte az ország helyzetét, amely tovább romlott a szunniták és síiták közti felekezeti harcok kirobbanásával. Lázong az amerikai hadsereg is, amelynek elégedetlenségét nyugalmazott tábornokok teszik szóvá. Ők azért bírálják, mert szerintük nem küldött elég katonát Irakba Szaddám Huszein megdöntése után.

A védelmi miniszter "alkalmatlan stratégiai, hadművelet és taktikai szinten", és "mindenki másnál" felelősebb az iraki amerikai nehézségekért - vádolta őt Paul Eaton nyugalmazott tábornok, aki 2003-tól 2004-ig az iraki hadsereg kiképzésének felelőse volt. De Donald Rumsfeld mindvégig elszántságot mutatott, hogy nem hajlik meg a támadások súlya alatt, és véghezviszi küldetését az amerikai hadsereg átalakítására, amelyet ő konzervatívnak tart.

MTI - fidesz.hu