Az ügyész vádbeszéde szerint értékpapírok kibocsátása, portfoliókezelés, illetve más ügyletek kapcsán 1996 és 1998 között sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak összesen több mint 6 milliárd forintos kárt okozó sikkasztást, hűtlen kezelést és tőkebefektetési csalást követtek el a vádlottak. Az ügyész a harmadtól a heted rendű vádlottig próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kért, a nyolcad rendűre felmentést, míg a kilenced és tized rendűre pénzbüntetés kiszabását kérte.
Az ügyész kérte a bíróságot, hogy ítélete meghozatalakor enyhítő körülményként vegye figyelembe az idő múlását, tekintettel arra, hogy az ügy csaknem tíz éve folyik, míg a vádlottak négy és féléve állnak büntetőeljárás alatt, és ennek java részét letartóztatásban, illetve fogságban töltötték. Emellett felhívta a figyelmet a vádlottak büntetlen előéletére, és arra, hogy a bíróság nyomatékosított enyhítő körülményként vegye számításba, hogy a Globex által a soproni önkormányzatnak okozott kár már megtérült. Ugyanakkor az ügyész szerint a nyolcad, a kilenced és a tized rendű vádlottak kivételével súlyosbító körülményként értékelendő, a nagy vagyoni értékre elkövetett sikkasztás és hütlenkezelés tényállása, míg az első és másodrendű vádlottaknál a többszörös, 61 szeres halmazati sikkasztás vádja.
A főügyészség Postáné Vellai Györgyike elsőrendű vádlottat, acégcsoport volt vezérigazgatóját összesen 62 rendbeli sikkasztással, három rendbeli hűtlen kezeléssel, továbbá tőkebefektetési csalással, illetve magánokirat-hamisítással vádolja. Vajda László másodrendű vádlottat, a cégcsoport egyiktulajdonosát 61 rendbeli sikkasztással, továbbá tőkebefektetési csalással vádolja a főügyészég. Az ügyész elmondása szerint az elsőrendű vádlott korábban tagadta a vádiratnak azokat az állításait, melyek szerint olyan fiktív, valótlan tartalmú szerződéseket írt alá, amelyek célja a Globex gazdasági helyzetének a valóságosnál kedvezőbb színben való feltüntetése volt.
Postáné Vellai Györgyike az egyik vádpont szerint közreműködött több olyan értékpapír-ügyletben, melyben nem létező részvények cseréltek gazdát, amire korábban azt válaszolta, hogy a kollégái, akikben megbízott, akkor neki azt mondták, hogy léteztek azok a bizonyos részvények. Az ügyész a perbeszédben elmondta: a vádlott szerint a Globex 1998 kötvénynél a váddal ellentétben nem évi, hanem 18 havi futamidőre garantálták a 42 százalékos kamatot. Magánszemélyek egy nagyobb csoportja pedig határidős ügyletekben vásárolt értékpapírt, mely még nem járt le az ügy kipattanásakor, és vélhetően esedékessé válásakor a Globex ki is tudta volna fizetni a kisbefektetőket.
Vajda László, a Globex magyarországi tulajdonosa, a per másodrendű vádlottjával kapcsolatban az ügyész elmondta: a vádirattal ellentétben, a vádbeli események idején nem tudott arról, hogy Postáné Vellai Györgyike eltulajdonította, elsikkasztotta volna a befektetők részvényeit, és azt sem, hogy a kisbefektetők nem jutottak a pénzükhöz. Az ügyész elmondta: Vajda szerint 1998 nyaráig nem voltak előreláthatóak a Globex pénzügyi nehézségei, reális esély volt a követelések visszafizetésére. Ám többek között az akkoriban a Postabanknál történtek, illetve a Globexről a sajtóban megjelent híresztelések az összeomláshoz vezettek.
Vajda László 1989-ben Németországban, német tulajdonostársával alapította meg az első Globex céget. Postáné Vellai Györgyi és Vajda Lászlót - nemzetközi elfogatóparancs alapján - Németországban fogták el 1999 januárjában, majd a magyar hatóságok 1999 áprilisában előzetes letartóztatásba helyezték őket. Fogva tartásukat két és fél év után, 2001 augusztus elsején, majd házi őrizetüket 2002 július 19-én szüntette meg az FB. A büntetőper tárgyalása november 16-án a védőbeszédekkel folytatódik.
MTI - fidesz.hu