A katasztrófákat a természet erőivel és az emberi tényezőkkel való kapcsolatuk alapján különbözteti meg a PSZÁF honlapján olvasható tanulmány. Ez utóbbiak lehetnek nem szándékos események (mint például egy baleset, robbanás, vagy tűz), illetve szándékosak (zavargások és terrorista cselekmények). Az utóbbi egy hónapban a magyar biztosítók is megtapasztalhatták a zavargások okozta károkat. Amúgy az OECD országok katasztrófa kitettségét tartalmazó táblázatban Magyarország csak az árvizeknél szerepel, ez a kockázat a leggyakoribb, miután a 23 tagállamból 21-et érint.

A biztosítók csak a nagyobb számban előforduló, homogén és véletlenszerű károkat tudják kezelni. Szükséges feltétel még, hogy a kár kalkulálható, és mindkét fél (a szerződő és a biztosító) számára gazdaságos legyen. A szóban forgó kockázatok egyik feltételnek sem felelnek meg, így más eszközöket (is) kell keresni ezek kezelésére.

Például a biztosítóknak a Katrina hurrikán okozta a legnagyobb - 50 milliárd dolláros - veszteséget. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás 35 milliárd, míg az Andrew hurrikán 22 milliárd dolláros veszteséggel járt.

Nem feltétlenül előnyös, ha a biztosítóktól az állam vállalja át a nagy katasztrófák okozta károk rendezését. Ilyenkor ugyanis az állampolgárok nem tesznek meg mindent a katasztrófák kockázatainak csökkentésért, hiszen az állam úgy is állja majd a számlát. Viszont mindenképpen kell valamilyen megoldást találni, mivel üzleti alapon a probléma nem oldható meg. Több ország példáját is hozza a tanulmány, például Ausztriában a nagy károkat az állami Katasztrófa Alap fedezi. Ennél érdekesebb a belga megoldás. Ott alapvetően a biztosítók állnak helyt a katasztrófákért is, de ha a kár meghalad egy előre meghatározott szintet, akkor az állam lép be a rendszerbe. Tehát katasztrófák esetén a biztosítóknak vállalniuk kell a bekövetkezett károk kifizetését 3 millió euróig, továbbá a tűzbiztosítási díjbevételük 0,35-öd részéig. Az ettől nagyobb kárt már nem a biztosító, hanem az erre a célra létrehozott állami iroda fizeti.

Az utóbbi időben terjednek a nagy károk kockázatainak kezelésére a tőkepiaci alternatív eszközök. Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI-nek elmondta, a viszontbiztosítók a hirtelen megnövekedett kiadásaik fedezetére kötvényeket bocsátanak ki, amelynek a kamatát és a tőkéjét a biztosítók által fizetett díjakból fedezik. Így a kockázat kitolódik a pénz- és tőkepiac irányába. Emellett swap- és opciós ügyletekkel is kísérleteznek, itt viszont nagyobb a rizikója annak, aki egy jövőbeli biztosítási esemény bekövetkeztére, vagy be nem következtére "fogad".


MTI - fidesz.hu