A londoni üzleti napilap az észak-atlanti katonai szövetség egy bizalmas tanulmányából idéz, amelyet a cikk szerint a múlt héten megküldtek a 26 tagállam nagyköveteinek. E tanulmány szerint Oroszország arra törekedhet, hogy földgázkartellt alakítson ki egyebek mellett Algériával, Katarral, Líbiával, Közép-Ázsia országaival és esetleg Iránnal. A NATO gazdasági tanácsa által összeállított tanulmány szerint Oroszország az energiapolitikát politikai célokra akarja felhasználni, elsősorban Grúziával és Ukrajnával szemben.

A Financial Timesnak ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml helyettes szóvivője azt mondta: "semmilyen valóságtartalma nincs" annak a feltételezésnek, hogy Oroszország földgázkartell létrehozására törekednék. A tisztviselő szerint a tanulmány szerzői "nem értik, hogy Oroszország mit ért energiabiztonság alatt ... fő tételünk a termelők és a fogyasztók egymásra utaltsága, és csak egy őrült gondolhatja, hogy Oroszország a gázzal kezdené zsarolni Európát, hiszen mi is ugyanolyan mértékben függünk az európai fogyasztóktól (mint azok az orosz földgáztól)".

A londoni lap szerint nincs egyetértés arról, hogy Oroszország képes lenne-e egy ilyen kartell kiépítésére, de a NATO-tanulmány szerint mélyülnek az ellentétek Nyugat-Európa és Moszkva között az energiabiztonság kérdésében. Energiavállalati vezetők szerint a gázárakra a legnagyobb kockázatot az orosz beruházások elmaradása jelenti, és az, hogy Moszkva esetleg megpróbál más termelőket is rávenni a beruházások korlátozására, áll a Financial Timesban.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója, Claude Mandil már márciusban azt írta szintén a Financial Timesban, hogy évente 11 milliárd dollárnyi infrastrukturális fejlesztésre van szükség az orosz gáziparban az Európát fenyegető ellátási hiány elhárítására. Mandil szerint a Gazpromnak nincs elég tőkéje a szükséges fejlesztésekre, de úgy tűnik, hogy e tőke inkább a fogyasztók piacain, valamint tengerentúlon végrehajtott "megaprogramokba" és felvásárlásokba áramlik.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője az EU-orosz gázviszonyról kiadott nyári elemzésében azt írta: sok megfigyelő az év eleji ukrajnai energiaválságot annak tulajdonítja, hogy Oroszország megpróbálja befolyását fenntartani az esetleg uniós tagságra pályázó három szomszédos országban, Ukrajnában, Moldovában és Fehéroroszországban. Moszkva nyolc korábbi szövetségese már az unió tagja, és továbbiak jelentkeztek felvételre, erősítve azon orosz aggodalmakat, hogy Oroszország elveszítette hagyományos befolyási övezetét és Nyugat-Európával szemben kiépített ütközőzónáját, állt az S&P hatoldalas júliusi elemzésében. A hitelminősítő szerint az EU-csatlakozás azonban bizonyos értelemben Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország azon aggodalmait is erősítette, hogy legfőbb gázellátójuk túszaivá válhatnak, ugyanis az Európai Uniónak nincs olyan közös energiapolitikája, amely az ő problémájuk kezelésére alkalmas volna.

A Standard & Poor's szerint erre a problémára több lehetséges megoldás is kínálkozik. Ezek közé tartozik egy olyan kölcsönös segítségnyújtási rendszer kiépítése, amellyel ha valamely tagállamban gázellátási fennakadás támad, a többi tagország kipótolhatná a hiányt. Ez erősen korlátozná az orosz kormány azon hajlamát, hogy kijátssza egymás ellen az EU-tagállamokat, az új tagországok pedig gazdaságilag nagyobb biztonságban éreznék magukat.

MTI - fidesz.hu