A 2007-2013-as uniós költségvetés vitája során - brit nyomásra - született javaslat lehetővé tenné, hogy az európai gazdák számára legfontosabb közvetlen támogatások 20 százalékát a tagállami kormányok vidékfejlesztési célokra átcsoportosíthassák. Ez a gyakorlatban a mezőgazdasági támogatások csökkentését eredményezné.

A két támogatási forma között az a legfontosabb különbség, hogy míg a közvetlen támogatások normatív módon járnak a gazdáknak, a vidékfejlesztési támogatásokat minden egyes esetben meg kell pályázni. A támogatást csak a pályázati célokra lehet igénybe venni, amelyeknek gyakran semmi közük sincs a mezőgazdasághoz, és ráadásul a pályázóknak még saját forrással is rendelkezniük kell, ami a gazdák jelentős részét megakadályozhatja abban, hogy a támogatáshoz hozzájussanak. A támogatásokat utólag fizetik ki, a kifizetések elhúzódása miatt azonban évekig is eltarthat, amíg a gazda a pénzéhez jut. Ezzel szemben a közvetlen támogatásokat jóval előbb, legkésőbb a tárgyévet követő év április 15-ig ki kell fizetni.

Bár a javaslat az új tagállamokra egyelőre nem vonatkozik, Brüsszel az új szabályokkal lényegében az új tagállamokban jelenleg is létező nemzeti társfinanszírozás elvét terjesztené ki a régi tagállamokra. Az Európai Bizottság javaslata alapján a gazdáktól elvont 20 százaléknyi támogatást ugyanis a tagállam saját költségvetésből pótolhatja. Ez azonban nem kötelező. Így az a veszély fenyeget, hogy a nagy költségvetési hiánnyal küszködő, vagy liberális irányultságú kormánnyal rendelkező tagállamok inkább nem fizetik ki a közvetlen támogatás nemzeti költségvetésre eső részét.

Ez a gyakorlat, mivel sértené a versenysemlegesség elvét, hivatkozási alapot teremthet a közös agrárpolitika félidős felülvizsgálata során arra, hogy a 20 százalékos társfinanszírozást és az átcsoportosítást valamennyi tagállamban kötelezővé tegyék. Ez Magyarország, mint jelentős mezőgazdasággal rendelkező tagállam, hosszú távú érdekeivel teljesen ellentétes lenne.

Sajnálatosan éppen hazánk esete bizonyítja azt is, hogy a nemzeti társfinanszírozás bevezetése milyen hátrányokat okozhat a gazdáknak.

Mint az közismert, a 2004-ben csatlakozott tagállamok, a régi tagállamokban érvényben lévő közvetlen támogatások csak meghatározott részére jogosultak, igaz, ezt a költségvetés meghatározott arányban kiegészítheti. Ez azonban - hasonlóan a mostani brüsszeli javaslathoz - a tagállam számára nem kötelező.

A magyar gazdáknak idén az uniós támogatás mellett, 30 százalék nemzeti kiegészítés járna. A kormány ennek az összegnek a kifizetésére korábban több ízben ígéretet tett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2005 februári agrártüntetéseket lezáró megállapodásban személyesen, írásban vállalt kötelezettséget erre. A FIDESZ kezdeményezésére országgyűlési határozat is rendelkezik ugyanerről.

Ennek ellenére a kormány, a költségvetés nehéz helyzetére hivatkozva, csupán 25-26 százalékot kíván a 2006-os évre kifizetni a gazdáknak, ami 25-30 milliárd forint veszteséget jelent a mezőgazdaságnak. Glattfelder Béla szerint ezzel a magyar gazdák - saját kormányuk hibájából - harmadrangúvá váltak az unióban, hiszen még a többi új tagállami gazdához képest is kisebb arányú támogatást kapnak.

Strasbourg, 2006. november 14.

Glattfelder Béla

fidesz.hu