Miközben a nyugati demokratikus alapelvek nem hajlandóak maguk közé fogadni a nemzeti és egyéb kisebbségek igényét jogaik kollektív szinten történő biztosítására, úgy tűnik, hogy elfogadják a kollektív bűnösség és büntetés legitimitását - jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselő nyitóbeszédében.

Schöpflin György úgy vélte, hogy az etnikai többség számára rendkívül csábító lehet az országban élő kisebbségek elüldözése, ha e kisebbség létében véli felfedezni minden problémájának gyökerét. A kisebbség léte azonban semmiképp sem jelentheti a problémát. Az etnikai tisztogatást "általában a szélső jobboldallal hozzák összefüggésbe", azonban a képviselő szerint "a történelem során a kommunisták, a fasiszták és a liberális demokraták is éltek ezen eszközzel, mely a második világháború után nyugati nagyhatalmi hallgatólagos beleegyezésével ment végbe Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon".

- Ezen átfogó és programszerű, jog- és tulajdonfosztás által kísért áttelepítések mögött olyan politikai megfontolások húzódtak, miszerint az események a deportáltak halálával és leszármazottaik többségi etnikumba való olvasztásával a múlt homályába vesznek - mondta Schöpflin György. - Azonban a túlélők nem szakadtak el korábbi identitásuktól, üldöztetésük épphogy kulcselemévé vált nemzeti identitásuknak, majd a politikában is lecsapódott, kihatva ezzel a közép-kelet-európai térség későbbi nemzetközi viszonyaira is.

A katalán Bernat Joan i Marí képviselő szervezte konferencián egy, a deportálások megpróbáltatásait túlélő szlovákiai magyar mellett az áldozatok és leszármazottaik érdekeit képviselő bizottság elnöke, Mikulas Krivánsky és a Közép-európai Emberi Jogi Bizottság elnöke, Pierre Gillet is felszólalt. Az elnök szerint a második világháborút követő kitelepítések magyarokat ért jogsértéseinek és ezek kompenzációjának ügyét mind a szlovák, mind az európai politika napirendjén kell tartani.

MTI - fidesz.hu