Annan egyúttal bírálta a politikusok elkötelezettségének hiányát, mint mondta, a kormányfőknek végre komolyan kellene foglalkozniuk a klímaváltozás elleni harccal.

A német környezetvédelmi miniszter megismételte országa készségét, hogy a klímavédelemben akár vezető szerepet töltsön be, és még magasabb csökkentési célokat tűzzön ki maga elé, az általános uniós normát is meghaladóan.

A német kormány a fejlődő országokban mindenekelőtt a megújítható energiaforrások erőteljes bevetésére helyezné a hangsúlyt, ugyanakkor az esőerdők fokozottabb védelmét követelte, valamint azt, hogy az ipar mellett a légi közlekedést is vonják be a nemzetközi kibocsátás-kereskedelembe.

A globális felmelegedés és annak egyre jelentősebbnek ítélt hatása áll a múlt hétfőn Nairobiban megnyílt Klímavédelmi Világkonferencia fókuszában. A tanácskozás két hete alatt - november 17-ig, péntekig - a világ 190 országából több ezer politikus, szakértő és környezetvédő vitatja meg az 1997-es kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos további tennivalókat.

A megfelelő számú ratifikálás után 2005. februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyv az 1990-es szinthez képest 5 százalékos csökkentést irányoz elő 2012-ig a széndioxid-kibocsátásban világszinten.

A legnagyobb szennyezők közül a világelső Egyesült Államok és Ausztrália nem ratifikálta a megállapodást, arra hivatkozva, hogy az károkat okozna gazdaságuknak. Az egyezményhez Kína - a világ második számú szennyezője -, India és Brazília sem csatlakozott. Utóbbiak csatlakozását egy kedden ismertetett orosz javaslat lehetővé tenné, ezt a nairobi tanácskozás ideje alatt megvitatják.


MTI - fidesz.hu