- Eddig több mint ezer bejelentés érkezett a Demokráciaközpontba az október 23-i eseményekkel kapcsolatban. Melyek a legmegdöbbentőbb esetek?

- Egy ötfős társaság kereste fel a közelmúltban a Demokráciaközpontot; mert október 23-án este megverték őket a rendőrök. Fiatal értelmiségiekről van szó, akik egy étteremben ültek és beszélgettek, berontottak a rendőrök a helyiségbe, és Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédéhez hasonló kifejezéseket használva, válogatás nélkül, mindenkit kihajtottak az utcára. A kijáratnál rendőrsorfal zárta el az útjukat; és záporoztak az ütések rájuk. Az egyik fiatalembernek olyan súlyosan megsérült a szeme, hogy maradandó látáskárosodást szenvedett. Egy másik fiút két méterről gumilövedékkel lőtték meg a rendőrök. Békés járókelők is bejelentést tettek, akik nem vettek részt a Fidesz rendezvényén, csupán saját lakásukat hagyták el, amikor belecsöppentek a rendőrök rohamába és megsérültek. Az egyik rakparton fiatalokból álló társaságra csaptak le az egyenruhások, és válogatás nélkül megverték a fiúkat-lányokat; igazolványukat pedig a Dunába dobták. Egy másik társaságról is tudunk, akik egy ház kapualjába menekültekbe, azt hitték, hogy biztonságban lesznek, de a rendőrök rájuk törték az ajtót és helybenhagyták őket. Volt olyan be jelentő, akit bevittek a rendőrök, megvertek, és annak fejében engedték el, hogy aláíratták vele, hogy nem történt bántalmazás.

- Milyen segítséget tudnak adni a bejelentőknek?

- Elsődleges feladatunk, hogy dokumentáljuk a rendőri atrocitásokat. Nagyon sokan keresnek fel bennünket, hogy elmondják, mi történt velük, fényképeket, videofelvételeket hoznak. Rengetegen tanúként jelentkeznek. Aki kér, annak jogi segítséget is nyújtunk, segítünk a beadványok megírásában jogászaink közreműködésével.

- Az elmúlt hónapokban a kormánypártok politikusai kirohanásokat intéztek az utcai politizálás ellen. Szeptember 23-án titkosszolgálati információkra hivatkozva azt mondták: veszélyes lenne megtartani a Fidesz nagygyűlését. Aztán naponta élesen bírálták azokat az ellenzéki képviselőket, akik felszólaltak a Kossuth téren. Október 23-án elszakadta cérna a hatalomnál, amikor szétvertek egy törvényesen bejelentett ünnepi nagygyűlést, vagy csak az utcai politizálás veszélyeit akarták bemutatni?

- A rendőri brutalitásnak egyértelmű célja volt, hogy megfélemlítse az embereket, és eltántorítsa attól, hogy éljenek a legfontosabb alkotmányos alapjogukkal, a szabad gyülekezés jogával. Megdöbbentő, hogy 2006-ban ilyen események történtek, utoljára a kommunista érában élhettünk át hasonlót. A nem demokratikus rendszerekben fordul elő olyan, hogy a hatalmát féltő kormányzat a rendőrség, a katonaság bevetésével mutatja meg erejét. Az emberek azonban a Gyurcsány-kormány szándékával ellentétesen cselekednek, bezárkózás és hallgatás helyett panaszt tesznek, tanúnak jelentkeznek, érzik, hogy nemcsak rájuk, hanem a demokráciára is veszély leselkedik.

- Milyen hosszú távú következményei lehetnek az október 23-i rendőri brutalitásnak? Ön szerint megingott az emberek bizalma a rendőrségben?

- Szolgálnak és védünk - ezt a jelmondatot használja a rendőrség, a testület működését szabályozó törvény viszont azt is kimondja, hogy rendőrség óvja, védi és tiszteletben tart ja az emberek jogait. Emiatt meg kell tudnunk, hogy ki adott parancsot, utasítást szóban, írásban, mobiltelefonon vagy személyesen arra, hogy október 23-án békés embereket támadjon meg a rendőrség. Arra a kérdésre is választ akarunk kapni, hogy amikor az illetékes rendőri vezetők látták, hogy milyen helyzet alakult ki, miért nem törvényesen jártak el. Az elmúlt tizenhat évben az a kép alakult ki a rendőrségről, hogy a pártállami múltat nagyjából sikerült levetkőzniük. Október 23-án ez a demokratikus rendőrségi imázs is súlyos sérülést szenvedett. Nagyon nehéz lesz az állampolgári bizalmat hosszú évek kemény munkájával ismét helyreállítani.

- Bene László országos rendőrfőkapitány az elmúlt hetekben háttérbe húzódott; amikor megszólalt; folyamatosan azt ismételgette, hogy az általa irányított testület nincs politikai befolyás alatt. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor egyik interjújában arról beszélt; hogy az MTV- székháznál történt események után utasításokat adott a rendőröknek; amelyet nem tartottak be. Sőt; elmondta azt is, később személyesen bement a bevetési központba, ahonnan akkor az MSZP székháznál tüntető csoport szétverését is irányították. Hová vezet az, ha egy politikus, akinek tetteivel szemben tiltakoznak emberek, direkt vagy indirekt módon beavatkozik a rendőrség munkájába?

- A rendőrségi törvény meghatározza, hogy a kormány mely minisztereinek van feladata a rendőrséggel kapcsolatban. Jelenleg az igazsági és rendészeti tárca vezetője ez a személy. A kormányfőnek nincsen utasítási jogköre a rendőrséggel kapcsolatban, csupán tájékozódhat az eseményekről. Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy utasította a fegyveres testület vezetőit a székház ostroma után. Ennek az a veszélye, hogy a rendőrséget bármire fel lehet használni. Komoly félelmeim vannak, hogy az október 23-i rendőri fellépés megismétlődhet.

- Kimondva, kimondatlanul, de a rendőrségnek lojálisnak kell lennie a mindenkori hatalomhoz. Így cselekedtek; ez oda vezetett; hogy az emberek rásütötték a brutális akciók után a rendőrökre, hogy ők Gyurcsány Ferenc rohamosztagai.

- Sokakban az a kép alakulhatott ki, hogy Gyurcsány Ferenc rendőrsége tombolt október 23-án Budapest utcáin. Emiatt a rendőrség köreiben is többen aggódnak, és nem értenek egyet a példátlanul erőszakos fellépéssel.

- Rendőrök is megkeresték a központot?

- Bizalmasan kezeljük a megkereséseket, érthető módon ők nem akarnak a nyilvánosság elé lépni, mert abban a pillanatban vége lenne a pályafutásuknak.

- A rendőröknek van lehetősége arra, hogy megtagadják a parancsot?

- A rendőrnek meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.

- Van visszaút a mostani helyzetből? Az emberek nem bíznak a rendőrökben, a lakosság segítsége nélkül pedig meglehetősen nehézkessé válik a bűnüldözés.

- A legelső lépés, hogy nevezzék meg a felelősöket és vonják felelősségre őket, valamint a rendőrség is térjen vissza a törvényesség útjára. Másrészt a rendőri vezetőknek nem szabadna hagyniuk, hogy napi politikai igényeket teljesítsenek. Az elmúlt tizenhat évben a rendőrség a magyar demokratikus intézményrendszer egyik meghatározó eleme lett. Kialakított egy olyan képet magáról a testület, amelyet a törvény is rögzít, hogy pártbefolyástól mentesen végzi a feladatát. Ez október 23-án megtört, nagyon nehéz lesz újra kialakítani a pozitív képet

- A kormánynak, úgy tűnik; ez nem is szándéka. Korábban képviselőik kivonultak az illetékes bizottságok üléséről a rendőri vezetők kel együtt, amikor a történteket tisztázták volna. Utána pedig nyolcvan évre titkosíttatták egy másik ülés jegyzőkönyveit.

- A titkosítás a kormány céljait szolgálja, egy olyan összeesküvés-elméletet vezettek elő ezen az ülésen, amit nem tudtak bizonyítani. A Rajk-pert és az ötvenes évek koncepciós pereit idézte fel a kormánypártok eljárása az ügyben. Mi azt szeretnénk, ha minden információ nyilvános lenne, a magyar állampolgárok meg tudhatnák, hogy mi történt október 23-án.

- A kormány az utóbbi napokban megpróbálta átvenni a kezdeményezést a Fidesztől és Gönczöl Katalin vezetésével felálított egy vizsgáló bizottságot. Mire számít?

- Nincs remény arra, hogy a Gyurcsány Ferenc felkérésére, a hozzá közel álló értelmiségiekből összeállított testület pártatlanul és elfogulatlanul vizsgálja ki az október 23-i brutális rendőrtámadást és annak következményeit, mert tagjai valamilyen formában érdekeltségi viszonyban vagy egzisztenciális kötődésben vannak a kormánnyal. Tárgyilagos feltárásra csak a köztársasági elnök által felkért, független szakemberekből álló testületet szabadna felkérni.

- A karhatalom rászorította a tüntetőket a Fidesz-nagygyűlés résztvevőire az Astoriánál. Most mindenféle provokátorokat - Debilt és Gyíkot és még ki tudja, kit rántanak elő a szocialisták a cilinderből - akarnak kapcsolatba hozni fideszes képviselőkkel. Milyen eszközzel lehet kivédeni a kommunikációs háború újabb kormánypárti támadását, hogy a lényeg ne vesszen el, miszerint Gyurcsány Ferenc hazudott az embereknek és csalárd módon ragadta meg a hatalmat?

- A tények pontos megismertetésével lehet kivédeni a kormánypártok újabb támadását. Hatalmas küzdelem zajlik, amelyben van egy másik kormányzati szándék is, hogy szembefordítson bennünket a rendőrséggel. Valójában a szocialista kormányok kezelik mostoha gyermekként a rendőrséget, így tettek 1994-ben és 2002-től is. Emellett a hivatásosok korábbi kedvezményeinek egy részét készül megvonni a kormány, és regionális átszervezéssel vonják el a rendőrök figyelmét napi fel adataikról: a bűn- és a bűnözők üldözéséről. Alultervezték a finanszírozásukat, a működési költségeiket, ki nem fizetett számlákkal, nyugdíjbiztosítással küzdött a testület. A rendőrségnek napi működési gondjai voltak. Ötmilliárdos hiányt halmozott fel a Horn-kormány idején a rendőrség, 1998-ban ezért a polgári kabinet első intézkedése volt az adósság rendezése, a testület helyzetének stabilizálása. Ennek a kormányzati magatartásnak következményei voltak, 1994 után rövid idő alatt 600 ezer fölé nőtt a bűncselekmények száma, a biztos anyagi háttér megteremtésével viszont csökkent a bűnesetek száma. Az elmúlt öt évben a szocialista gyakorlatnak megfelelően, ismét megnyirbálták a rendőrség költségvetését, és ennek bizony az egész társadalomra nézve súlyos következményei lesznek.

- Most viszont kétmilliárdot utalt ki a kormány a rendőrségnek a szeptember 17. óta tartó időszak költségeinek fedezésére.

- Úgy próbálja a kormány pótolni a mulasztását, hogy a hírek szerint, amit eddig még nem erősítettek meg és nem is cáfoltak, heti százezer forintot fizettek ki az elmúlt hetekben a tüntetések helyszínén szolgálatot teljesítő rendőröknek. Valamennyiünk érdeke az lenne, ha a kormány biztosítaná a testületnek a működéséhez szükséges pénzt, a rendőrség pedig újra a törvényeknek megfelelően járna el. A Fidesz nem a rendőrséget támadja, félre értés ne essék, hanem a törvénytelenséget, függetlenül attól, hogy azt ki követi el - politikus, rendőr vagy civil.

S. Cs., Demokrata