A patraszi, a nagyszebeni és a pécsi városvezetők nemrég tapasztalatcserét tartottak Patraszban. Marius Constantin, a nagyszebeni polgármesteri hivatal sajtóirodájának vezetője, az Európa Kulturális Fővárosa 2007 szóvivője elmondta az MTI-nek, hogy Pécs képviselői érdeklődnek a nagyszebeni szervezők tapasztalatai iránt, amelyek hasznosítása a két város hasonló adottságait feltételezi. Egy dologban azonban feltűnő az eltérés Pécs és Nagyszeben között, ez pedig a rendelkezésre álló források nagysága.

Míg Pécs átszámítva bő 170 millió euróból gazdálkodhat. Ebből, mint azt Csák Ferenc, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kormányzati koordinátora még a múlt hónapban az MTI-nek elmondta, 37 milliót szánnak programtervezésre és 135 milliót az egyéves program keretében megvalósuló tervezetekre, és ehhez még 80 millió eurónyi működőtőkét társítanak. Nagyszeben összesen alig több mint 100 millió euróval rendelkezik, miután 2004-ben, a cím odaítélésekor EU-n kívüli ország volt, s mint ilyen, nem tarthat igényt a Brüsszelből érkező, bőkezű juttatásokra.

A pénz harmadát a román központi költségvetés biztosította, illetve biztosítja, kétharmadát helyben kell kigazdálkodnia Szeben megyének és Nagyszeben városának. A források kevesebb mint tizedét fordítják a gazdag kulturális programokra, a többit infrastrukturális beruházásokra költik. A két legnagyobb fejlesztés a nagyszebeni óváros teljes felújítása és a város nyugati határában lévő nemzetközi repülőtér jövő áprilisban befejeződő korszerűsítése és bővítése, utóbbi mintegy 60 millió eurót emészt föl. A román idegenforgalmi hivatal elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy több nemzetközi légitársaság, közte az osztrák AUA növelni akarja a nagyszebeni járatai számát.

A költségekhez elenyésző mértékben járulnak hozzá magáncégek: egy román bank félmillió euróval száll be, egy német autógyár pedig ugyanekkora nagyságrendben természetbeni hozzájárulást ad. A megállapodás ugyan már megszületett a két érintett vállalattal, de a szerződést még nem írták alá - ezt november végén várható -, Marius Constantin szóvivő ezért nem kívánta megnevezni a cégeket.

A nagyszebeni városvezetés, mint azt Klaus Johannis, az erdélyi szász hagyományok fellegvárának tekintett romániai város német nemzetiségű polgármestere elmondta, azt szeretné, ha 2007-ben megháromszorozódna a dél-erdélyi települést felkereső turisták jelenleg évi 200-300 ezres száma. Ennél is fontosabbnak tartják azonban, hogy az idegenforgalom és vele együtt az abból származó bevételek az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozatot követő években is meghaladnák az idei a korábbi évek szintjét.

A már említett óvárosi rekonstrukción és a repülőtér nagyszabású fejlesztésén kívül Nagyszeben számtalan utcáját újították-újítják föl, korszerűsítették a helyi tömegközlekedést is, ezek az eredmények pedig nem fognak elmúlni 2007 december 31-én.

MTI - fidesz.hu