A filmben Svájc és Franciaország közösen állít emléket a fotósnak, aki 1956-ban, a forradalom kitörése után néhány nappal érkezett Magyarországra, s október 30-án, a Köztársaság téri összecsapások idején, fényképezés közben kapott halálos sebet.

Az egyik budapesti kórházban kétszer hajtottak végre rajta életmentő műtétet, majd november 3-án kritikus állapotban szállították repülőgéppel Párizsba. Jean-Pierre Pedrazzini 1956. november 8-án, 29 éves korában, egy párizsi klinikán hunyt el. A művész 2007 januárjában lenne nyolcvanéves.

A film munkálataiban részt vett Susi Koltai, Svájcban és Magyarországon élő újságíró, aki az itt végzett kutatásokért és a feliratozásért felelt, valamint interjút készített Oláh Vilmossal, a Pedrazzinit megoperált sebésszel, és Eörsi László történésszel.

A kísérőszöveg sem egy átlagos dokumentumfilm kommentárja, hanem a művész szerelmi levelezése barátnőjével, későbbi feleségével. Susi Koltai az MTI-nek elmondta: a film a fotós kilenc éves pályafutását kíséri végig, a gyerekkorától egészen tragikus haláláig; Pedrazzini hihetetlenül izgalmas életét mutatja be.

A fotós rengeteg csodálatos helyen járt Afrikától egészen az Északi-sarkig, de főleg azért vált híressé, mert lelőtték - tette hozzá. Az újságírónő szerint a tragédiától függetlenül meg kell filmesíteni a fotóművész történetét.

Budapest csak egy helyszín a történetben, amely feldolgozza egyebek mellett azt az időszakot, amikor a fotós 1956 júliusában feleségével és az író-újságíró Dominique Lapierre-rel beutazási engedélyt kapott, és hosszú látogatást tett a Szovjetunióban az akkori szovjet vezető, Hruscsov személyes közbenjárásával.

Hihetetlen volt, milyen kedvesen fogadták őket, ezért volt számára sokk pár hónappal később a magyarországi forradalom - mutatott rá az újságíró.

MTI - fidesz.hu