A forráscsökkentési reformtervek konkrétumait a jövő év elején hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság. A változtatások lényeges eleme, hogy a gazdák a korábbi forgalmuk alapján megállapított összeget kapnának, függetlenül attól, hogy a továbbiakban mit termelnek. Ugyanakkor a pénzeknek legalább az egyötödét a környezet megóvására kell fordítaniuk. Az unió az elmúlt években csaknem valamennyi agrárágazatban ehhez hasonló, gyökeres szabályozási átalakításokat hajtott végre, amelyek a közösségi kiadások jelentős lefaragásával jártak. Veszélyes lehet a gazdálkodás elszakítása a támogatásoktól. Az egyszerűsített kifizetési rendszer ugyanis a kisebb költséghányadú zöldség- és gyümölcsfélék előállítására ösztönözheti a piaci szereplőket, miközben a nagyobb ráfordításigényű áruk termelése háttérbe szorulhat - érvelt az igazgató.

Magyarországnak ennek megelőzésére olyan rendszert kellene kiépítenie, amely differenciálja a pénzelosztást. A szakember szerint fejleszteni kellene a hazai termelő és értékesítő szövetkezeteket (tész), amelyek azt a célt szolgálják, hogy a piaci szereplők közösen, nagyobb hatékonysággal adják el termékeiket. Ma Brüsszel - forgalomtól függően - támogatja a tészek működését és beruházásait. Ezek a források az ágazati piaci szabályozás átalakítása után is fennmaradnak. A tészek ugyanis egy másik rendszerben, az úgynevezett közös piaci szervezetek részeként tevékenykednek. Itt a pénzügyi feltételeket nem megnyirbálná, hanem inkább javítaná az EU.

A zöldség-gyümölcs ágazat évi 2,6-2,8 millió tonna árut állít elő, amely az agrártermelés 19 százalékát teszi ki. Ennek csak a húsz százalékát adja el a ma működő, zömmel csak ideiglenesen elismert hatvan tész. Az EU az idén mintegy 2,8 milliárd forint támogatást folyósít a magyarországi értékesítési szövetkezeteknek, szemben a maximálisan elérhető húszmilliárddal. AS Network

vg.hu - fidesz.hu