A jegybank legfrissebb inflációs jelentése a fogyasztói árak gyorsuló emelkedéséről számol be. Az MNB erre az évre 3,9 százalékos pénzromlással számol, ami jelentősen meghaladja a kormány 3,5 százalékos várakozását. 2007-re ugyancsak a kormány prognózisánál nagyobb áremelkedést jósolnak, 6,9 százalékot, szemben a konvergenciaprogramban megjelölt 6,2 százalékkal. Mára abban is biztos az MNB, hogy 2008 végére nem lesz teljesíthető az euró bevezetésnek egyik feltétele, a tartósan 3 százalékos infláció.

A jegybank ugyanakkor jövőre 2,5 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságtól, ami kis mértékben jobb adat, mint a kormány 2,2 százaléka. Borúsabb a jegybank a 2008-as gazdasági növekedési ütem megítélésben, akkorra csak 2,4 százalékot becsül, a kormány pedig 2,6-ot, vagyis a jegybankban a gazdaság talpra állásának lassabb tempójával számolnak.

Az áremelkedés gyorsulásának egyik oka a bérinfláció vártnál nagyobb mértéke, idén elsősorban a versenyszférában. Míg 2005-ben a költségvetésben dolgozók átlagbére majdnem 13 százalékkal emelkedett, a magángazdaságban pedig csak 6,9-cel, addig idén már a magánszférában növelték jobban a béreket, 8,3 százalékkal, a közalkalmazottak 5,4 százalékával szemben. Jövőre 7,3 és 1,5 százalék lesz a két szám az MNB szerint.

Az alapkamat tartása melletti érvek közt elhangzott, hogy a kormány megszorító intézkedései akkora jövedelemcsökkenést eredményeznek, ami a becsültnél erőteljesebb hatással lesz az infláció lassulására 2007 második felétől, s többen megfogalmazták, hogy az alapkamat emelése tovább lassítaná az amúgy is lefékeződő gazdasági növekedést - mondta Járai Zsigmond. Ezzel együtt, az infláció jövőbeni alakulását akkora bizonytalanság övezi, ami majdnem lehetetlenné teszi a hosszabb távú becslések készítését - hangsúlyozta az MNB elnöke.

A jegybank legnagyobb aggodalma talán abban van, hogy a kormány által elrendelt egyszeri áremelések tartósan felfelé nyomják a gazdaság szereplőinek inflációs várakozásait.

hirtv.hu - fidesz.hu