Néhány hete már ismert, hogy Bulgária Meglena Kuneva európai integrációs ügyekért felelős minisztert, Románia pedig Leonard Orban integrációs államtitkárt jelölte EU-biztossá. (Minden EU-tagállamnak egy-egy biztosa van az Európai Unió "kormányának" számító testületben.)

Kuneva a fogyasztóvédelmi tárcát, Orban pedig a "nyelvi sokszínűség" felügyeletét kapja az EU-bizottságban. Az előbbi eddig Markosz Kiprianu ciprusi biztos feladatköreihez tartozott, az egészségügyi témák kiegészítéseként, az utóbbi pedig Ján Figel szlovák biztoshoz, az oktatás, képzés és kultúra mellett.

A hétfői brüsszeli bejelentés szerint Kunevát az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága, Orbant pedig az EP kulturális és oktatási bizottsága fogja kifaggatni, nagyjából 3-3 órás időkeretben, hogy felmérje, mennyire tájékozottak a rájuk bízott feladatkörökben. A bizottságok egy nappal a meghallgatások után megfogalmazzák értékeléseiket, amelyeket elküldenek az Európai Parlament elnökének. Az EP pedig következő strasbourgi ülésén, december 12-én szavaz majd a biztosjelöltekről: jóváhagyásukhoz elegendő a voksok egyszerű többsége.

A két új biztos kiválasztásának egyébként lesz egy érdekes következménye: ezzel tovább nő a liberális politikai csoport befolyása a brüsszeli testületben. Miközben ez az eszmeáramlat az Európai Parlamentben csak a harmadik legnagyobb csoportot alkotja, messze lemaradva a kereszténydemokraták és a szocialisták mögött (88 tagja van a 732 fős Európai Parlamentben), a liberális Orban és Kuneva belépésével immár a 27 fős EU-bizottság egyharmada ehhez a csoporthoz tartozik majd. A kereszténydemokratáknak az EP-ben 268 képviselőjük van, azaz háromszor annyi, mint a liberálisoknak, az Európai Bizottságban viszont szintén csak 9 fővel képviseltetik magukat. A szocialistáknál pedig 200 EP-képviselőre mindössze 7 EU-biztos jut. A helyzet furcsaságát jelzi, hogy a többi EP-frakciónak - így például a 40 tagú zöldeknek - egyáltalán nincs képviselőjük az EU-bizottságban.

MTI - fidesz.hu