A megbeszélésen Járóka elmondta, hogy Macedónia a balkáni háborúkat elszenvedő államok között alapvetően pozitív változásokat tudhat maga mögött belpolitikájában. Ezenkívül a koppenhágai kritériumok teljesítésében is tud eredményeket felmutatni. További lépéseket kell azonban tennie az emberi és kisebbségi jogok területén, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának védelmében.

"A diszkrimináció elleni hatékony jogrend hiánya a nemzeti szabályozásban szükségessé teszi olyan jogrendszer kialakítását, amely a csatlakozási folyamat során alapot biztosít majd a két uniós irányelv - a faji és a munkaerő-piaci direktíva - nemzeti jogrendszerbe való átültetésének, amelyek tiltanak mindennemű faji alapú megkülönböztetést, és egyenlő elbánást követelnek meg a munkahelyi felvétel során és a munkahelyen" - mutatott rá Járóka.

A 2,2 millió lakosú Macedóniában a roma lakosság lélekszáma a becslések szerint eléri a 130 ezret. A macedón romák a társadalomból kirekesztve, krónikus munkanélküliség közepette élnek. Aggasztó a romákat érintő diszkrimináció gyakorlata a munkaadók részéről. A romák számára limitált az állami finanszírozású egészségügyi biztosításhoz és szociális támogatásokhoz, valamint az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, és nagyon rosszak a lakáskörülményeik.

"Az antidiszkriminációs minimum megteremtésével párhuzamosan és annak eredményeként a macedón kormánynak rövid távon végre kell hajtania a roma gyerekek szegregált oktatásának megszüntetését. Örvendetes, hogy Macedónia is csatlakozott a Roma Évtized Programhoz. Ennek ellenére - hasonlóan a többi nyugat- és kelet-európai országhoz - Macedónia sem alkalmazza kellő hatékonysággal a romákat célzó programokat és ajánlásokat. Ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon, meg kell alkotni és végre kell hajtani a társadalmi és gazdasági kirekesztés ellen irányuló kormányzati programot. Ez a sikeres európai uniós felkészülés záloga" - vélte a képviselőasszony a találkozót követően.

MTI - fidesz.hu