Helsinki és Brüsszel körzete az Európai Unió legversenyképesebb térsége, miközben a 10 új tagország legtöbb régiója jelentős lemaradást mutat - derül ki egy nemzetközi felmérésből. A legkevésbé versenyképes régiók közé egyebek mellett magyarországi térségek tartoznak.

A brit Sheffield University és az amerikai George Washington University által elkészített elemzés legfőbb megállapítása, hogy nemcsak a régi és az új tagországok között vannak jelentős különbségek a versenyképességet illetően, hanem Európa néhány nagy gazdaságának - első helyen Németországnak - az egyes régiói is lecsúszóban vannak.

Az EU 118 régiójának versenyképességi listáján az első helyen Brüsszel és környéke áll, elsősorban a jelentős állami beruházásoknak, illetve a tudás alapú fejlődésnek köszönhetően.

A második helyre Helsinki illetve a közeli Uusimaa térsége került, itt van egyebek mellett a Nokia központja. Bár a régió méreteit tekintve kicsi, az ország hazai össztermékének 35 százalékát adja, és példa értékű a tudáson alapuló fejlődése.

A régiók versenyében Párizs a harmadik, Stockholm a negyedik helyre került.

Az Európai Unió legkevésbé versenyképes térségei Magyarország mellett Szlovákiában, Észtországban, Litvániában, Csehországban és Lengyelországban vannak.

Az új EU-tagországok közül mindössze két régió, Prága és Pozsony került be az első tízbe, majd a következő legversenyképesebb térség Közép-Magyarország - a 47-ik helyen -, és Szlovénia a 76-ikon.

A kutatók a versenyképességi index elkészítésénél a kutatás-fejlesztésre fordított beruházásokat, illetve a szabadalmak számát vették alapul. De figyelembe vették egyebek mellett a közlekedési infrastruktúra, a vasúti, a közúti és a légi szállítás, a személyek mozgásának alakulását, valamint a munka termelékenységét, az egy főre jutó GDP nagyságát, a béreket, a munkanélküliségi rátát.

MTI - fidesz.hu