— Ön szerint minek kellene kiderülnie Gyurcsány Ferencről ahhoz, hogy lemondjon a kormányfői posztról?

Most már komolyan kezdem azt hinni, hogy nincs ilyen dolog. Gyurcsány Ferenc mindent elbír a hatalom érdekében. Tényleg azt lehet mondani, hogy de a demokráciában párját ritkító módon ragaszkodik a hatalomhoz, és ezért minden eszközt hajlandó felhasználni. Szerintem egyetlen tényező késztetheti távozásra: a bizalom elfogyása a kormányoldalon. Akkor sem ő mond le, hanem megbuktatják.

— Ha egy ilyen botránysorozat után nem buktatták meg, akkor van még erre egyáltalán esély?

A baloldalon van egy olyan hivatkozási pont, amiről ők úgy gondolják, hogy erkölcsileg mindent igazol. Ez pedig így szól: Orbán Viktor nem juthat még egyszer hatalomra. A folyamat ott kezdődött, amikor démoni figurát faragtak Orbán Viktorból, és a baloldalon elhitették mindenkivel, hogy ő minden rossznak az okozója. Ennek természetesen az összes tény ellentmond. Még az 1998—2002 közötti időszak is, ami a kormányzati politika szintjén sikeres volt. Nincs olyan mutató, amelyben kudarcot vallott volna a polgári kabinet. Miközben minket vádolnak azzal, hogy nem tiszteljük a demokráciát, az ellenfelet demokrácián kívüli figuraként kezelik. Az egész hazugságon alapuló választási kampányból látszik, hogy alapvető erkölcsi normákat sem tartanak magukra nézve érvényesnek, ha úgy gondolják, hogy Orbán Viktor visszatérését kell megakadályozni.

— A Fidesz képtelen volt megtalálni a szocialista propaganda ellenszerét. Nem érzi a jobboldal felelősségét ebben?

— A választók tömeges megtévesztése ellen védtelen minden demokrácia. A demokrácia abban különbözik minden más politikai rendszertől, hogy feltételezi: a választópolgárokban van szellemi igény a közügyekkel való foglalkozásra, és szellemi felkészültség ahhoz, hogy el tudják dönteni, ki az, aki az ország jövője szem-pontjából hasznosabb irányító erőként. Tavasszal ezt csúfolták meg. Hiszen azokkal az adatokkal, tervekkel és érvelésekkel, amelyeket a választási kampányban bevetettek, tömegesen tévesztették meg a választópolgárokat. A legkézenfekvőbb bizonyíték, amikor Gyurcsány Ferenc a televíziós vitában, élő adásban felszólította Orbán Viktort, hogy vonja vissza a fizetős egészségüggyel kapcsolatos fideszes vádakat, mert nyilvánvaló abszurditás.

— Hiteltelen volta Fidesz választási kampánya?

Nem. A választópolgár számára szerintem bocsánatos bűn, hogy a jót mondó embernek szívesebben hisz, és egyébként nyilvánvalóan mind a két félről jóhiszeműen azt feltételezte, nagyjából igazat mondanak, még ha tévednek is az elképzeléseiket illetően.

— Azért a fideszes politikusok is mondtak - ahogy ön fogalmazott - jókat.

Való igaz, hogy voltak pozitív üzeneteink, de amikor a Fidesz azt mondta, hogy egy válság küszöbén állunk, az kellemetlen igazság volt, amiről az emberek úgy gondolták: jobb erről elfeledkezni. Gyurcsány Ferenc pedig ezzel párhuzamosan azt mondta, hogy nincs itt semmi baj, az államháztartás köszöni szépen, jól van. Ezt próbálták igazolni a közpénzből finanszírozott hirdetésekkel is.

— A szavaiból az derül ki, hogy a kormányoldal nem veszíthet, ha szépeket mond a választóknak. Az igazság azért ennél bonyolultabb, nem?

Előbb vagy utóbb az igazság mindig kiderül, és akkor végre abba kell, vagy kellene hagyni a hazudozást. Azt hiszem, ez az elmúlt hónapok legfőbb tanulsága.

— Mostanra a szocialistáknak sikerült azt a bravúrt végrehajtaniuk, hogy a masszív MSZP-szavazók szerint Gyurcsány Ferenc volt az, aki végre igazat mondott, és mindenki más hazudott és hazudik. Ez hogy történhetett meg? Úgy tűnik, a Fidesz nem tudott mit kezdeni ezzel a kormányzati kommunikációval.

Kétfajta relativizálást alkalmaz egyidejűleg a kormányzat. Az egyik magának az eseménynek a relativizálása, hiszen tulajdonképpen az őszödi beszéd nem arra bizonyíték, hogy a politikus időnként hazudik, mert minden ember ezt teszi időnként. Az őszödi beszéd azt bizonyítja, hogy a magyar, sőt szerintem a világ demokráciáinak történetében először példátlan módon, tudatosan hazugságra építettek egy választási kampányt. Végig azzal támadtak minket, hogy csak az ország romlását akarjuk, amikor azt mondjuk, hogy válság közeli helyzetben vagyunk, ezzel szemben az a valóság, amit ők mondanak. Az igazi probléma viszont az, hogy az MSZP kampánya, sőt a szocialisták egész kormányzása hazugságra épült, legalábbis Gyurcsány Ferenc tudatosan hazudott. Nem feltételezem, hogy minden MSZP-s képviselő tudta ezt, de a miniszterelnök biztosan. A másik relativizálás pedig már megszokott, amely szerint lehet, hogy mi rosszak vagyunk, de a másik se jobb.

— A jobboldali szimpatizánsok körében nem maradt el a felháborodás. A Fidesz elnöke azt mondta: mindennap a Kossuth téren tüntetnek, amíg Gyurcsány Ferenc nem távozik. Korábban a kormányfő úgy fogalmazott, nem baj, ha demonstrálnak az emberek, majd idővel elfáradnak, és hazamennek. Mintha Gyurcsány Ferencnek lett volna igaza...

Valóban, de ha Gyurcsány Ferencnek ezt a kijelentését bármelyik nyugat-európai miniszterelnöknek megmutatnánk, elvörösödne a szégyentől. Nézzük meg, mi történt George W. Bushsal! Elveszítette a kongresszusi választást a republikánus párt, következő nap menesztette Donald Rumsfeld védelmi minisztert és bejelentette: leül a demokratákkal tárgyalni az iraki politika újragondolásáról. Horribile dictu, a demokraták azt mondták, hogy a kongresszusi választás népszavazás az iraki háborúról. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc egyértelműen a hatalmi arrogancia megtestesítője ezzel a kijelentésével. Mi úgy gondoljuk, hogy a népszavazás az, amivel alkotmányos úton talán megálljt tudunk parancsolni a kormányzati politikának. Gyurcsány Ferenc szent elhatározása, hogy nincs az a presztízsveszteség, amit ő ne lenne hajlandó elviselni csak azért, hogy saját magát hatalomban tartsa. De most talán fontosabb, hogy azokat az intézkedéseket megakadályozzuk, vagy próbáljuk megakadályozni, amelyek szociális értelemben is nagyon komoly próbatétel elé állítják a lakosságot. Itt nem arról van szó, hogy 16 év vagy 20 év folyamatos jóléte után egy kis megszorítás következik, hiszen az elmúlt 16 évben, és különösen az elmúlt négy évben a háztartások az utolsó tartalékaikat emésztették fel, hogy fenntartsák életszínvonalukat. Emellett a lakossági hitelmutatók ugrásszerűen megnőttek szintén ebben az időszakban, ami pontosan azt támasztja alá, amit mi mondtunk a tavaszi kampányban. Egy elfáradt, elszegényedett, az utolsó tartalékait felélő lakosság néz most szembe a 70 százalékos gázáremeléssel.

— Amellett sem lehet elmenni szó nélkül, hogy a jobboldali tábor, túl az önkormányzati választáson bekövetkezett Fidesz-győzelmen, meglehetősen csalódott. Kérdéses, hogy mit lehet majd elérni a népszavazással, amelynek néhány kérdését az Országos Választási Bizottság egyszerűen kilőtte. Az is kiderült, hogy a költségvetésben a kormányzati kommunikációra jelentős összeget, 3,4 milliárd forintot csoportosítottak át.

Meglátjuk, ez a jövő év nagy politikai témája lesz. Előbb azonban előttünk áll a költségvetés parlamenti vitája. Ez sem könnyű dolog, mert miközben a költségvetést beterjesztették, közel tizennyolc más törvényjavaslatot is megfogalmaztak, és ezek között vannak egészen nagy horderejűek is, például az államigazgatási szervek regionalizálása, az egészségügyi törvény csomag, a nyugdíjakkal kapcsolatos jogszabályok. Szemmel láthatóan egy hullámban akarnak minél több kellemetlen intézkedést átpréselni a társadalmon, mert úgy gondolják, hogy így a közvélemény is kevésbé szembesül az egyes intézkedések hatásaival. A mi feladatunk - azon túl, hogy megértessük az emberekkel, mi vár rájuk a következő évben - az is, hogy kidolgozzuk azt a stratégiát, amivel meg tudjuk védeni a társadalmat, és ami egyben járható kiutat vázol fel a mostani válságból.

— Van alternatív gazdaságpolitikai javaslata a Fidesznek?

Természetesen. Nyilvánvaló, hogy 2006-ban mi felkészültebbek voltunk a kormányzásra mint a hatalomban lévő Magyar Szocialista Párt. Miközben Gyurcsány Ferenc a kampányban reformtervnek álcázott színes dossziékat mutogatott, fél évig semmi nem történt a kormányzás területén. A gazdaságpolitikai programunkat folyamatosan aktualizálni kell, mert azt látjuk, hogy már a múlt havi prognózisok sem igazak a jövő évre nézve. Ugyanakkor nem a programok alapján kell összemérni a pártokat, hanem a tevékenységük szerint. Amikor 1998-ban megadatott nekünk a kormányzás lehetősége, ha nem is ennyire válságos, de hasonlóan nehéz helyzetben volt az ország, mégis a régió éllovasa lettünk, számos beruházást valósítottunk meg, elindítottuk a Széchenyi-tervet és az otthonteremtési programot.

— Szombaton kongresszus. Mi lesz a program?

A költségvetés mellett beszélnünk kell a jövőről, amikor az első következtetéseket levonhatjuk a tavaszi választások óta végzett munkáról. Amikor frakcióvezetővé választottak, azt mondtam, hogy egy év kell egy cikluson belül, ami a főbb erővonalakat kirajzolja, most ennek az időszaknak a felénél vagyunk. Azt már most megállapíthatjuk, hogy ez egy vergődő kormányzás lesz, nem várható különösebb dinamizmus, az ellenzéki pártokkal való egyeztetés pedig szóba sem kerülhet. Vagyis ezek olyan következtetések, olyan alappontok, amelyek talán már a szombati kongresszuson is előkerülnek, és felvázolják, hogy milyen jövőképet, demokráciaképet kell képviselnünk.

— Ön szerint egyébként szükség van személyi változtatásokra a Fidesz vezetésében?

Új arcoknak mindig elő kell kerülni. Én a frakcióvezetés összeállításakor is ügyeltem arra, hogy a tapasztaltak mellett jelenjenek meg új politikusok is. Szerintem be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Arra is nyitott lennék, hogy a pártvezetésben jelenjenek meg új arcok, de a régebbi politikusoknak is ott a helyük.

— Elemzők szerint Kósa Lajos akár Orbán Viktor konkurensévé is válhat azáltal, hogy a Fidesz térnyerésével Debrecen polgármestere komoly erőcentrumot hozhat létre a párton belül.

Ez a téma a médiában jóval nagyobb súllyal jelenik meg, mint ami indokolt lenne. Kósa Lajos többször elmondta, hogy szerinte egy jó pártelnök egyszerre nem lehet jó polgármester is, márpedig ő továbbra is Debrecen ügyeivel szeretne foglalkozni. Ezek alapján - a saját információim alapján - nem értek egyet az ön által említett elemzőkkel.

— Tervezik az utcai demonstrációk folytatását?

A parlamenti munkára kell helyezni a hangsúlyt, nem zárva ki azt, hogy tudjuk, a jövő év nagyon nehéz lesz, és az utcára csaphat a szociális elégedetlenség.

— Meddig lehet fenntartani az állandó kivonulást az Országgyűlésből Gyurcsány Ferenc felszólalásaikor?

— Nagyon könnyen és gyorsan véget lehetne vetni, ha Gyurcsány Ferenc távozna a miniszterelnöki pozícióból. Eddig is azt mondtuk, hogy Gyurcsány Ferenc nemkívánatos személy a jelenlegi állás szerint a magyar politikában.

— A Fideszben nem tartanak attól, hogy az október 23-i események - könnygáz, gumilövedék, vízágyú - mély nyomot hagytak az emberekben, ezért a jövőben nem vesznek majd részt olyan nagyszámban a párt nagygyűlésein?

November 4-én baj nélkül, méltóság teljes hangulatban zajlott le szolidaritási menetünk a Terror Háza Múzeumtól az Astoriához, hála a fideszes szervezők nagy létszámának, felkészültségének és a résztvevők fegyelmezettségének. Továbbra is képesek vagyunk nyugodtan, biztonságosan, emelkedett hangulatban ünnepelni, együtt lenni. Ehhez csak az kell, hogy az ellenérdekelt provokátorok maradjanak otthon.

— Gergényi Péter annak ellenére Budapest rendőrfőkapitánya, hogy nyugdíjba akart vonulni és inkább egy utazási iroda ügyeit intézte volna. Ön szerint mit kell elkövetnie egy főrendőrnek ahhoz, hogy a kormányfő menessze?

— Erős a gyanúnk, hogy előre meg volt beszelve ez az egész nyugdíjaztatási forgatókönyv. Ezzel együtt jó ötletnek tartottuk volna, és akkor lennénk nyugodtak, ha Gergényi Péter most megérdemelt pihenését töltené, és memoárjában arról is írogatna, ki mozgatta a szálakat, illetve a brutális rohamrendőröket a pesti utcákon 2006 őszén...

Villányi Károly - Kiss Ferenc; Magyar Nemzet, 2006. november 24.